Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Ad dignitatem regiam sublevetis mélyéig áradó áldást kér az uralkodóra, hogy a földi kormányzás után együtt uralkodhasson az égben a királyok királyával. Az imaszövegből - „a te nevedben királlyá kenjük" - is pontosan látszik, hogy az Istentől származó királyi hatalmat a felkenés által nyerte el. „Dignam unctionis efficaciam et virtutem infunde”,83 vagyis a kenéshez illő/méltó eredmény elárasztását kéri az érsek az uralkodóban. Megjegyzendő, hogy az imába foglaltak megegyeznek a király esküjében szereplő alapígéretekkel, az igazságos kormányzással és a hit védelmével. Bartoniek Emma adata szerint 1712-ben kenték meg először a magyar királyt a mellén, és nem a hátán.89 Barics Albert 1790. évi művének leírása szerint is a királyt a jobb vállán és a mellén kenték meg.90 A Pontificale Romanum a test több pontját is felsorolja, amit olajjal kennek meg.91 Egy I. Rudolf cseh királlyá koronázásáról fennmaradt kéziratos követjelentés is pontos leírást ad a kenésről. Rudolf eskütételét követő érseki ima után a következőképp készítették elő őt: levették róla a dalmatikát, a palástot és az albát, majd kigombolták az ujjasát a jobb karján, hogy az érsek megkenhesse a karját. Ezután a felsőtestét, a hátát és mellét is olajjal kente meg, mindegyiket külön ima kíséretében.92 így történt I. Lotharingiai Ferenc német-római császárrá koronázásán is 1745-ben Frankfurtban. Az érsek a császárt először a fején kente meg kereszt alakban, majd a vállait, a nyakát, a mellkasát, a jobb karját és az alkarját, végül pedig a jobb tenyerét. Minden egyes testrész megkenésekor a következő szavakat mondta az érsek: „Királlyá kenlek fel a szent olajjal az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”93 Látható, hogy ez az aktus Magyarországon sem tért el a római egyház szokásától, hanem követte azt. A kenésnél nem volt helye világi, politikai reprezentációnak, és nem tartalmazott sajátos magyar jegyeket. 5. 1. Királyi öltözet, koronázási jelvények Az 1712-ből fennmaradt jegyzőkönyvben is olvashatók az ékszerek és tartozékaik: a korona, a jogar, az országalma, Szent István kardja, két szandál, királyait könyörületességednek szent olajával megkenettetni parancsoltad, kérünk tégedet, adjad a te áldásodnak erejét kezeinknek, és ezen szolgádba, akit a te szent nevedben királyságra kenünk, öntsed kenetednek illendő hathatóságát s erejét, hogy a te általad nékie adatott országot segedelmed által, megerősítetett kezekkel és vállakkal, erőssen, igazán és bölcsen kormányozhassa, és szentséges vallásodat mindenkor és mindenütt oltalmazhassa, melyet hogy kegyelmességedtől megnyerhessünk, esedezünk neked egyetlen egy szülött fiad által." - ford. Decsy (1792), 528-529.) 88 Kovachich (1790), 38. 89 Bartoniek (1939), 157. 90 Barics (1790), 39. 91 Pontificale Romanum, 108. 92 Mojzer (1996), 104. 93 Vajnági (2004), 19. 79
