Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Hende Fanni tartást elvégezve lóra száll, és a városkapun kimegy a Szent Mihály-temetőig, ahol egy emelvényt állítanak neki. Itt mondja el a régtől fogva szokásos esküt. A kardvágáshoz a külvárosból a mezőre lovagol. A nádor javaslata a város két kapuja közt elterülő külvárost jelöli ki, a Szent Mihály-kapu és az „egykor nyitott másik kapu" között, mely utóbbi a dél felé nyíló Halász-kapu lehetett.26 A P. Engelbert naplójában szereplő rendtartás is ismerteti a pozsonyi koronázás helyszíneit,27 így látható, hogy valóban nem változtattak az útvonalon a századok során. A szentmise a Szent Márton-templomban történt. A templomot a Megváltó és Szent Márton püspök tiszteletére szentelték fel. Itt 1563-ban koronáztak először magyar királyt. Az ehhez a koronázáshoz készült beadványban a templomválasztás okát nem tüntették fel, annyit lehet olvasni, hogy mivel nem lehet Székesfehérváron, így Pozsonyban, a Szent Márton-társaskáptalanban kell lennie.28 Az Aranysarkantyús vitézek lovaggá ütése a ferences templomban volt, amit a középkorban építettek, a hajója és a szentély a 13. században épülhetett,29 és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A török időkben az országgyűlés a kolostor termeit használta tanácskozásra. A kolostor és a templom a mindennapi életben is fontos szerepet töltött be, például a hajnali és az esti harangszó, 1642-ig a tűzjelző is itt szólalt meg. A koronázások alkalmával a kolostorban laktak a nunciusok, érsekek, püspökök és más egyházi személyek.30 Az uralkodó a koronázási esküre a váron kívüli emelvényhez lovagolt a ferences kolostorhoz legközelebb lévő Szent Mihály-kapun keresztül. Az emelvény az egykori Szent Mihály-temetőnél állt.31 A temetőt 1529-ben védelmi okból lerombolták.32 A koronázási domb, amelyen a négy égtáj felé vágott a megkoronázott király, a Duna felé volt, szintén a váron kívül, a Duna és a város között elterülő síkságon.33 A szintén Pálffy Géza által közölt 1608. évi Ceremonia privata regni Hungáriáé című felterjesztés a Duna kis szigetét ajánlja a domb felépítésére.34 A magyar tanácsosok 1561. évi beadványa a székesfehérvári dombot Szent István dom26 PÁLFFY (2009), 310. 27 P. Engelbert naplója, pag. 47-55. 28 Pálffy (2008), 500. 29 Ortvay (1905), 75. 30 Ortvay (1905), 81. 31 Pálffy (2008), 501.: „egredietur civitatem per eam portam, quae monasterio proxima est, [fol. 100v.] pergentque cum ea omnes ad cimiterium ecclesiae Sancti Michaelis nunc destructae prope eandem civitatis portam situm" (a városból azon a kapun keresztül fog kimenni, amelyik a kolostorhoz legközelebb van, és vele megy mindenki a most már lebontott Szent Mihály-templom temetőjéig, amely a város azon kapujánál található). 32 Pálffy (2008), 499. 33 Holcik (1988), 62. 34 Pálffy (2008), 503.: „Deinde conscenso equo vadit ad insulam parvam Danubii, et ibi quoque eques ascendit ad montem ex tabulis ad hoc paratum, atque ibi evaginato gladio suo fortiter percutit in quatuor partes mundi." (Ezután a Duna kis szigetéhez lovagol, és ott fölléptet a deszkából készített dombra, és ott hüvelyéből kihúzva kardját erősen a világ négy égtája felé suhint.) 70
