Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Ad dignitatem regiam sublevetis A koronázások szertartásának alakulására hatott a német-római császár koronázási szertartása, és a szomszéd királyságokban is fellelhetők hasonló elemek, ezeket is segítségül hívom az elemzés során. 3. Koronázási helyszínek A pozsonyi és a budai ünnepségek kapcsán felmerül a kérdés, hogy a két városban levő helyszínek megfeleltethetők-e egymásnak, illetve, hogy gyökereiket a székesfehérvári magyar királykoronázásokban kell-e keresni. Székesfehérváron a koronázási szentmisét a királyi bazilikában, a Szűz Mária tiszteletére szentelt templomban celebrálták, amelyet Szent István építtetett. Itt őrizték a koronázási ékszereket, itt állt a királyi trónszék, és ebben a templomban helyezték el a szent király földi maradványát.21 A későbbi koronázások helyszínévé az első királyhoz való erős kötődése miatt vált. Ez a hagyomány az érvényes koronázás egyik feltételévé nőtte ki magát, amint azt Kottanner Jánosné is leírta. Fügedi Erik felhívja a figyelmet, hogy ez a tisztelet Istvánnak mint szent királynak szólt, azaz az ideális királynak, aki bölcs, erős, jó és igazságos. Istvánt ruházták fel ezekkel a tulajdonságokkal, aki a nyugati kereszténységre vezette a magyarokat, és királyságot alapított.22 Az esztergomi érsek az 1712. évi koronázási szentmise előtti buzdításában is megemlítette Szent István királyt és apostoli királyságát.23 Ezt a kapcsolatot, amely a megkoronázott királyok és az államalapító szent király között már nem elsősorban vérségi, hanem - Fügedi Erik szavával élve - misztikus24, a koronázási jelvények mellett más tárgyak is erősítik, ezekről később írok. A bíráskodásra és a lovagavatásra a Szent Péter-templomban került sor, a világi eskü a szabad ég alatt, a négy kardcsapás pedig a városon kívül történt. A székesfehérvári bazilikában I. Ferdinánd királyt koronázták meg utoljára. A török időben a templomot lőporraktámak használták, majd az épület tornya 1601-ben, az egyik ostrom során felrobbant, később pedig az épület köveit a város védműveibe építették be.25 Nádasdy Tamás nádor 1561. évi tervezetében, amelyben a pozsonyi koronázás javasolt útvonalát vázolta, az uralkodó a Szent Márton-templomból a ferencesek templomához gyalogol posztóval fedett úton. Az ott tartott szer21 Altmann/Biczó/Buzás/Horváth/Kovács/Siklósi/Végh (2004), 68. 22 Fügedi (1974), 66. 23 Thury (1903-1904), II., 8. „A sacra romana catholica ecclesia sanctus rex noster Stephanus omnesque ejusdem successores hanc praerogativam obtinuerint, ut rex Hungáriáé, rex Apostolicus semper denominari soleat." (A római katolikus egyháztól azt a kiváltságot bírja Szent István királyunk és minden utóda, hogy Magyarország királyaként mindig apostoli királynak szokás nevezni.) 24 Fügedi (1974), 62. 25 Altmann/ Biczó/ Búzás/ Horváth/ Kovács/ Siklósi/ Végh (cop.2004), 69. 69
