Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Forgó András szerint ekkor merült fel először a női örökösödés az országgyűlésen, a felsőtáblai követek azt tanácsolták, hogy gondolják át a rendek a kérdést. Lányi szerint ezek az események egy nappal korábban, 15-én történtek, 18-án pedig valóban folytatódott az országgyűlés munkája. Erről azonban P. Engelbert már nem készített feljegyzést, naplója a július 16-i dátummal készült ismertetés után nem folytatódik tovább. Ez pedig nagy baj, mert így pont arra az időszakra nem szolgál kontroli- forrásul, amelyik Lányi Pál és a bihari követek feljegyzésében annyira ellentmondásos.244 A korábbi események kapcsán azonban kisebb-nagyobb eltéréseket leszámítva együtt halad Lányi és Engelbert beszámolója. A bihari követek naplója azonban Lányi és P. Engelbert feljegyzéseitől már a kezdetektől fogva eltér: szerintük május 2-án volt az 1712. évi első ülés, igaz, ők csak április 25-én érkeztek Pozsonyba, tehát a 20-i, ténylegesen első ülésnapon még nem vehettek részt.245 Az viszont már komoly eltérés, hogy P. Engelbert és Lányi szerint május 2-án nem is ültek össze a rendek. A bihari követek szerint 3-a és 10-e között folytatódtak az alsótábla ülései, ezekről, mint láttuk sem Lányi, sem P. Engelbert nem ír. Ráadásul Lányi a május 17-i ülést az ötödikként említi, tehát eszerint nem is volt ennyi ülésnap 4-e óta. Mint láttuk Lányi Pál szerint a május 17-i ülésen diktálták le az alsótáblai rendeknek József hitlevelének szövegét. Engelbert szerint is volt 17-én ülés, a bihari követek naplója szerint azonban nem, csak 12-én és 21-én. Június 8-án, amikor P. Engelbert ismét bekapcsolódott az országgyűlés munkájába, a bihari követek szerint nem is volt ülésnap, csak 7-én és 9-én. Pedig a 8-i ülésről Lányi is beszámol. Június 12-én kivételesen P. Engelbert és a bihari követek szerint is volt ülés, de az utóbbiak egy szót sem írnak a klérus sérelmeiről, pedig szerzetesünk szerint ekkor ebből komoly vita támadt. A naplókat olvasva tehát tényleg az a benyomásunk, mintha az egyes résztvevők nem ugyanazon az országgyűlésen ültek volna,246 pontosabban a bihari követek beszámolója tér el sok helyen P. Engelbert és Lányi feljegyzéseitől. A két utóbbi napló viszont általában fedésben van egymással, noha a morvaországi katolikus szerzetes sokszor egészen más dolgokra figyelt az 1712. évi országgyűlés történései kapcsán, mint a felső-magyarországi evangélikus alispán. Talán a legfontosabb különbség, hogy a vizsgálatunk elején tárgyalt kölcsönös megbékélés légköre, amely az uralkodó és a rendek viszonyát meghatározta, és amelyről Lányi Pál naplója is tanúskodik, meglepő módon szinte teljesen hiányzik a szerzetes beszámolójából. P. Engelbert magyarországi tartózkodásáról írt feljegyzését megelőző, a rendek sérelmeit bemutató (kötetünkben töredékessége miatt fordításban nem, csak az eredeti 244 Szíjártó (2006), 250-252. 245 A következőkre: OSZKK Föl. Lat. 560,145-237. 246 Szíjártó (2006), 251-252. 62
