Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Forgó András a szintén alsó-ausztriai Göttweig apátja szerezte meg az uralkodótól 1715- ben.139 Az apátság székhelye a Zalavár melletti Zalaapáti lett, itt templom és monostor is épült.140 A premontrei rend kötelékébe tartozó magyarországi prépostságok esetében kizárólag külföldi anyaapátságok játszottak szerepet a visszatelepülésben. Kezdetben az alsó-ausztriai perneggi apátság szerezte meg a magyarországi premontrei préposti címeket annak köszönhetően, hogy jelentős áldozatot vállalt a visszafoglaló háborúk támogatásában. Végül anyagi ellehetetlenülését is ez okozta. Schöllingen Ferenc perneggi apát még a 17. század utolsó éveiben elnyerte a csornai, jászói és leleszi préposti címet, a hozzá tartozó birtokokkal, majd a türjei és a váradhegyfoki prépostság is tulajdonába került. Végül mindegyik javadalomtól meg kellett válnia pénzügyi nehézségei miatt. így az említett prépostságok morvaországi konventek tulajdonába kerültek. Jászót, Leleszi és Váradot Klosterbruck (Louka) váltotta meg, a csornai prépostságot pedig Magyarhradis (Hradisté) kebelezte be. A türjei prépostság, melyhez puszta címként a horpácsi is társult, korszakunkban részben független, részben a csornai prépostság tulajdonában volt, de magánföldesúri joghatóság alatt állt: a Batthyány család tartotta kezében a prépost megerősítésének jogát. A jánoshidai prépostság már 1694-től a szintén morvaországi Obrowitz (Zábrdovice) leánymonostora lett.141 Ha a 18. század első fele a szerzetesség második virágkora, akkor ez különösen igaz a magyarországi pálos rendre. Már a 17. század végén megindult az egykori pálos rendházak visszaszerzése, köszönhetően annak, hogy a rend a hódoltság korában sem tűnt el teljesen az országból, noha komoly krízisen esett át.142 A századfordulón már tizenhárom rendházban működtek pálosok, a szatmári megállapodás eredményezte nyugodt katonai és politikai légkör pedig további rendi intézmények újjáalapítását tette lehetővé. A18. századi pálos központok közül Felsőelefánt, Máriavölgy, Pápa, Pest, Pécs és Sárospatak emelkedik ki.143 A pálosok 18. századi elterjedését jól mutatja, hogy az 1786. évi feloszlatáskor 24 rendházban 313 szerzetes működött.144 A tárgyalt szerzetesközösségek közül a jezsuiták rendelkeztek a legbiztosabb háttérrel az oszmán hódítás idején. Az osztrák rendtartomány első intézménye 1551-ben nyílt meg Bécsben. Az 1556. évi prágai kollégiumalapítást néhány évre rá követte a nagyszombati, ez a jezsuita központ ekkor azonban csak 1561 és 1567 között működött. Ebből a három kollégiumból szervezték meg 1562-ben az osztrák jezsuita provinciát, és a magyarországi rendházak 139 Lechner (2000), 768-844. 140 Füssy (1902), 226-284. 141 Kovács (1991), 101-139. 142 Galla (1940-41). 143 Kisbán (1938-1940), II. 7-10,402-428. 144 Török/Legeza/Szacsvay (1996), 25. 40
