Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Forgó András Nemcsak a megyében, hanem az országos dikasztériumokban is tanúi lehetünk az elsőbbségért folytatott harcnak. Az 1710-es években gróf Batthyány Lajos és báró Patachich Boldizsár között hosszúra nyúlt praecedentia-vita alakult ki a Kancellárián. A probléma abban állt, hogy a gróf pusztán magasabb társadalmi állásánál fogva előbbre való-e a bárónál. Ezt a harcot még Batthyány nyerte, de néhány évvel később, a Helytartótanácsban gróf Zichy Károly és báró Meskó Ádám vitájában már a szolgálati idő döntött a báró javára.93 A szolgálati idő vagy másképpen fogalmazva a kinevezési sorrend gyakran visszatérő érv a praecedentia-vitákban. Az egyházi méltóságnak a világival szembeni elsőségét, ahogy Szirmay Tamás esete is mutatja, néha felülírta az aktuális helyzet. Ezt bizonyítja Klimó György és gróf Csáky János példája is. Miután Klimó, még mint esztergomi kanonok és növi választott püspök a Helytartótanácsban 1746-ban tanácsosi kinevezést kapott, nem kisebb méltóságok, mint Esterházy Imre hercegprímás és gróf Pálffy János nádor fordultak a Kancellárián keresztül az uralkodónőhöz ügyében. Beadványukban azt kifogásolták, hogy mivel Csáky nem rendelkezik a tanácsban szavazati joggal, Klimó egyházi ember létére elsőbbséget élvez vele szemben. Nem nézhetik azonban tétlenül, hogy egy nemtelen származású, még ha címzetes püspök is, megelőzze az ország egyik legelőkelőbb származású családjának sarját. Ráadásul Csáky János atyja, György, az örökösödési háborúban a trón védelmében harcolt,94 ezért kérik az uralkodónőt, adja meg Csáky számára a szavazati jogot, hogy ezzel ősei nyomába léphessen, és tehetségét kamatoztathassa.95 Az 1681. évi soproni országgyűlés során az uralkodó május 22-i bevonulásakor Batthyány Ádám és a nem sokkal később nádorrá választott Esterházy Pál között tört ki vita az elsőbbségért. A civakodás miatt a soproni bevonulás két órát késett, és ez nem nyerte el az uralkodó tetszését sem.96 A fentiek alapján nem csodálkozhatunk azon, hogy a praecedentia- vitáknak külön irodalma alakult ki korszakunkban, amelyben a kérdés szakértői gyakorlati tanácsokkal is el kívánták látni olvasóikat e viták kezeléséről. „Mivel a világon semmi más nem szül annyi viszályt, mint a praecedentia", ezért Johann Christian Lünig egy csokorba szedte azokat a módszereket, amellyel ezek az összetűzések orvosolhatók. Útmutatója elsőként azt tanácsolja, hogyha nem sikerül a számunkra kedvező üléshelyet elfoglalnunk, fenyegetőzzünk azzal, hogy elhagyjuk a tárgyalás helyszínét. Ezzel a tanácskozás kedvező kimenetelét veszélyeztetjük, ez pedig ellenfelünket jobb belátásra térítheti. Lünig szerint ez a módszer már sokszor bevált. 93 Wellmann (1940-1941), 250-302. 94 Vö. Nagy (1858) 83., 91. Ebben tetten érhető a kor egy másik fontos szemlélete is: a karrier építése során az elődök érdemeinek felhasználása. Vö. Khavanova (2005), 1105-1129. 95 Pozsony, 1744. július 16. MOL A 30 Nr. 539/1744. 96 Bérenger/Kecskeméti (2008), 95. 28
