Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Forgó András jogot, másrészt biztosította a rendeket arról, hogy Magyarországot csak az országgyűlés alkotta törvények szerint kormányozza, végül kijelentette: a revíziós klauzulát nem fogja arra használni, hogy más tartományok törvényeit vezesse be Magyarországon.50 Az 1715. évi III. törvénycikk pedig már az 1712. évi dekrétumtervezetben is szerepelt (ott még II. törvénycikként),51 tehát ez az engedmény az az évi tárgyalások eredményeként született. így végül az országgyűlésnek mégis sikerült engedményeket elérnie. Kétségtelen tény, hogy az eskü szövegében benne maradt a revíziós klauzula, ez azonban, az 1687. évi gyakorlattal ellentétben a hitlevél részeként került be a dekrétumba, a hitlevélről viszont, mint láttuk, kijelentette az uralkodó, hogy azt a koronázás előtt adta ki. Tehát a rendek elvben fenntartották azt a jogukat, hogy a hitlevél a jövőben is a koronázás előtti alku tárgyát képezze. Másrészt a III. cikkellyel bekerült a dekrétumba az Esterházy nádor által 1687-ben már javasolt megszorító kitételhez hasonló kijelentés, mely a klauzulával történő esetleges visszaéléseket volt hivatva kivédeni. A dekrétumra ugyan nem tett esküt az uralkodó, de ugyanúgy ellátta aláírásával és pecsétjével, mint a hitlevelet. Másrészt viszont a józsefi diploma gyakorlatilag változatlan kiadásával52 Károly fenntartotta az udvarnak azt az álláspontját, hogy a királyválasztás 1687. évi feladásával új fejezet kezdődött a Habsburg-dinasztia és a magyar rendek viszonyában. A diploma szövege a további évtizedek során ugyan változott, elsősorban a nőági örökösödés 1723. évi becikkelyezése miatt, de ezekben is a József diplomájában található biztosítékok olvashatók. A diploma „fiktív változatlansága" az udvar részéről az örökös királyság szimbólumává vált.53 A szövegben természetesen 1687 után mindig szerepelt az ellenállási záradék érvénytelensége is,54 melynek szintén szimbolikus jelentősége volt.Az Aranybulla záradékát, melyet 1231. évi megújítása ebben a formában már nem is tartalmazott, Werbőczy Tripartituma emelte be a köztudatba, mint 50 CIH 1657-1740, 428-436. 51 HHStA Hungarica Comitialia 1707-1712, Fase. 403, Konv. A, föl. 7v-8r. (=MOL X W798) 52 A P. Engelbert naplójában közölt józsefi hitlevélszöveg (pag. 108-113) két pontja nem szerepel Károly 1715-ben becikkelyezett diplomájában. „Másodszor, hogy a korábban említett jelenlegi hispániai király úrnak felséges fiúörökösei, tudniillik Magyarország és részeinek jövőbeli királyai Magyarországon vagy annak szomszédos tartományaiban személyesen is jelen lesznek. [...] És mindezeket pedig őfelsége még koronázása előtt méltóztatik elfogadni, saját nevével kiadott megerősítő levelét megszilárdítja, az uralkodás átvételének idejétől ezen ország általános rendelkezéseibe bevezetteti és nyilvánossá téteti". Az előbbi a megváltozott politikai helyzet és főleg Károly gyermektelensége miatt nem is lett volna értelmezhető, az utóbbit pedig a törvényszövegbe kerülés garantálta. 53 Szíjártó (2005), 200-201. 54 „kizárva mégis s félretéve üdvözült II. András király 1222. évi decretuma 31. cikkének e képpen kezdődő záradékát: »quodsi vero nos« e szavakig: »in perpetuum facultatem«..." CIH 1657-1740,433. 18
