Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)

Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András

Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <XVI> esetben pedig (melyet az isteni jóság méltóztasson kegyesen mindenkor tá­vol tartani), ha a fent nevezett ő császári felségének férfiúi magva szakadna, [p. 110.] a rendek elfogadják, hogy az említett országnak és csatolt részeinek, a Szent Koronának valamint az uralomnak öröklése előzetesen, és előre lefek­tetett módon a királyi biztosítás megígérésével és eskütétellel második Károly, jelenlegi spanyolországi király úrra és hasonlóképpen fiú utódaira háramlik és megy át.100 A rendek alázatosan kérik, hogy a fent említett törvényeket és kikötéseket, mindet egyesével is azokban megelégedve, megerősítve, jóvá­hagyva és elismerve, valamint egyetértésünket adva azokra, méltóztassunk kegyesen elfogadni, pecsétünkkel hitelesíteni és megerősíteni, uralkodásunk során megőrizni, illetve azt mindenkivel, akinek érdeke, megőriztetni. Ezeknek a törvényeknek sora a következő: Először, hogy a fent nevezett, ősidőktől fogva levezetett örökletes királyi utódlás és koronázás mellett a jövőben Magyarország és a hozzá csatolt ré­szek egyetemes, egyéni és közös szabadságait, mentességeit, kiváltságait sta­tútumait és közös jogait, törvényeit és jogszokásait, melyeket Magyarország egykori szent királyai és jelenlegi császári-királyi felsége idáig jóváhagyott és megerősített, és amelyeket a jövőben is helyben fog hagyni és meg fog erő­síteni (melyekhez a már említett karoknak és rendeknek is van esküformu­lájuk, melyet a felséges I. Ferdinánd fejedelem úr dekrétumának kezdetéhez illesztettek, terjesztettek és csatoltak), kivéve és törölve a felséges II. András király 1222. évi dekrétumának 31. cikkelyét, kezdve a „Quodsi verő..." szavak­tól egészen az „...in perpetuum facultatem"-ig,101 minden pontjában, záradéká­ban [p. 111.] és cikkelyében, ahogy ezek használatáról királyi tudomásvétellel és a rendek közös beleegyezésével az országgyűlésen rendelkeztek, Őfelsége szentül és szilárdul meg fogja őrizni, és mindenki mással együttvéve és kü- lön-külön is sérthetetlenül megőrizteti. Másodszor, hogy a korábban említett jelenlegi spanyolországi király úr­nak felséges fiúörökösei, tudniillik Magyarország és részeinek jövőbeli kirá­lyai Magyarországon vagy annak szomszédos tartományaiban személyesen is jelen lesznek. Harmadszor, hogy az ország Szent Koronáját az országlakosok régi szo­kása és hazájuk törvényei szerint ebben az országban fogják őrizni közülük kiválasztott világi személyek. Negyedszer, hogy az idáig visszaszerzett, és majd az Isten segítségével ezután visszaszerzendő magyarországi és a csatolt részekhez tartozó földte­rületeket és részeket egy, már említett esküszöveg szerint az országhoz, illet­ve a csatolt részekhez a fent említett magyarázat módozata alapján teljesen visszakapcsolják a jogok és törvények használatával és tudomásul vételével. 100 1687. évi III. te. 101 Utalás az ún. ellenállási záradék eltörlésére (1687. évi IV. te.). 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom