Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András
Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <XII> <XII> Második jegyzet Ami a szekták és vallások sokaságát illeti, megfigyeltem, hogy bármennyire is elutasítja azokat, hirdeti őket vagyonvesztettnek vagy ítéli őket halálra a Tripartitum,64 a világiak még csaknem mindannyian az egyszer e tárgyban bevezetett szabadságot védelmezik elkeseredetten. Harmadik jegyzet Egyes helyiek maguk is észrevették, hogy az eretnekség bárhol, bármilyen felkelésből növekedett is, annak lehetőségét kihasználva terjedt. Sőt ez az a forrás, melyből idáig a felkelések kiáradtak, és ezért úgy vélik, hogy épp az eretnekek ellen kell törvényt hozni és rendelkezni. Jól jegyezd meg! Május 10-én tartották azt az ülést, amelyre a bíboros úr küldöncén keresztül a bíborosi palotába engem is meghívott. Az összes püspök és az egész magyarországi papság is megjelent itt, a bíboros elnökölt, aki bíborosi ruhát öltött fel, latin nyelvű beszédet mondott, de meglehetősen hadart. Bemutatta, hogy milyen rút, s majdhogynem botrányos a világiak szemében, hogy azok, akiknek mindenekelőtt az [p. 77.] Égi Királyságot kellene keresniük, a világiakkal országgyűlési helyekről marakodnak és vitatkoznak, mindazonáltal az ügyet már azelőtt meg kellett volna vitatni, és erre az ország- gyűlésre elküldeni, nehogy a rendetlenség zűrzavart szüljön, s ő is azt akarja, hogy a rendet a gyűléseken és az üléseken megőrizzék. Megbeszélték tehát, hogy a megyéspüspökök maguk közt megőrzik a rendet és az egymáshoz való méltóságbeli sorrendjüket, méghozzá a püspökké szentelésük sorrendje szerint. A megyés és felszentelt püspököket a címzetesek követik. A címzetesek is kinevezésük ideje szerint rendeződnek. A prépostok és a székeskáptalanok küldöttei megelőzik a rendi apátokat, eztán következnek az apátok. Majd a jezsuita atyák kérését olvasták fel, hogy őket is vegyék fel a szavazók és ülésezők közé, minthogy a bencések, premontreiek, illetve a ciszterciek különböző apátságait és még világi javakat is birtokolnak, tehát birtokaik alapján és ilyen javak miatt kérnek széket. Erre hevesen ellentmondott Szent Márton főapát ura és mások is, ám nem annyira a széket vitatták, mint inkább a javak elfoglalását, és hogy azok okán igényelnek ezek széket. Ekkor mindenki kiáltozni kezdett, főként a bíboros úr, aki a jezsuiták pártján állt, és ezután sok és csodás okot elővezettek, melyek közül a vallás közjavának eszméjét helyezték előre, tudniillik nehogy az eretnekek szavazataikkal felülmúlják a katolikusokat, stb. Pedig sokak előbbre helyezték a szemé64 A Corpus Juris rendelkezett az evangélikusok halállal történő büntetéséről és vagyonuk elkobzásáról (1523. évi LIV. te., 1525. évi IV. te.). 134
