Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András
Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <VI> A koronázás napján reggel öt órakor a fent említett magyarok és németek ki fogják nyitni a ládát, a koronát az ékszerekkel együtt a sekrestyében előkészített helyre teszik, és a koronaőrök ott maradnak. A főoltárnál asztalt kell előkészíteni, hogy ezen a király palástját és más öltözékeit elhelyezzék. A magyar karok és rendek fél hatkor a nádor házánál gyülekeznek, akit a főrendek a várhoz kísérnek, eközben a klérus a templomhoz megy, ahol főpapi ruhát ölt. A királyi személynök pedig a karokkal és rendekkel a Szent Márton templomhoz megy, és a követekkel fölmegy a szokásos módon elkészített helyre, ahol a kapuk sorba állított őrei ügyelnek, nehogy a kiskövetek20 benyomuljanak. A várból történő kivonulásra a hat órát jelölik ki, amelynek a rendje a következő lesz. A mágnás urak magyar viseletben elől mennek lovon, a többi országlakos és a németek közösen, akiket a nádor követ, a főudvarmester21, és utánuk Magyarország heroldja22 fehér vesszővel vagy pálcával, majd a főlovászmester23 kivont karddal lovagolva. Ezután Ő császári-királyi felsége, magyar urak és német lovagok közösen. A nádor, a főudvarmester, Magyarország hírnök módjára felöltöztetett heroldja, akit ruházattal a kamara fog ellátni, [p. 47.] Ahogy szokás, a főlovászmester karddal Őfelsége közelében lesz. A királyi felség magyar öltözetben, két oldalán a kamarása, a főis- tállómester és az udvari őrség kapitányai. Őfelsége után jönnek a követek. A polgárok a Szent Mihály-kaputól egészen a Bécsi-kapuig mindkét oldalon fegyverben állnak, a magisztrátus a királyi kocsinál vár, és Őfelségét fedetlen fővel a templomhoz kíséri. A polgárok ezután viszont a társaskáptalani templom másik oldaláról és a ferences templom felé a fahíd mindkét oldalán a mindenkit megillető rendben helyezkednek el, aminek addig kell megtörténnie, ameddig Őfelsége a templomban lesz, a magisztrátus, vagyis a városi vezetés pedig mint korábban, Őfelsége mellett halad. Egy-egy arra kijelölt német úrnak és magyar mágnásnak gondja lesz arra, hogy minden rendben legyen, és hogy minden zűrzavart távol tartsanak. Amint a menet a templom sírkertjéhez érkezik, az urak szolgái visszafordulnak, és a lépcsőn a Dunai kapuhoz vonulnak, és távol tartanak minden zavargást, míg Őfelsége a templomba belép. A menet a várból a Szent Mihály-kapun és utcán keresztül, innen a Dunai-kapuhoz, ezt követően pedig a Szent Márton-templom lépcsőihez fordul, ahol legszentebb felsége megérkezik a templomkapuhoz. A kapuőrök pedig a templomba esetleg belépni akaró sokaság közt minden zűrzavart elhárítanak, és távol tartanak. 20 Az országgyűlési követek segédei (az eredetiben servitor). 21 A latin szöveg alapján (supremus aulae praefectus) itt a császári főudvarmesterről, Anton Florian von Liechtenstein hercegről van szó. 22 Itt: a magyar címert viselő királykísérő. 23 Gróf Kéry János főlovászmester (1700-1731). 121
