Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Ad dignitatem regiam sublevetis elfogadtatására és szimbolikus kifejezésére irányultak. Ennek köszönhetően a 16. században, a magyar urak által kivívott szimbolikus cselekmények nagy része a 18. századi koronázási szertartások során már csak külsőségek voltak, amelyek valódi tartalommal és jelentéssel nem bírtak. Úgy tűnik, hogy a szertartás szimbolikájának fentebb bemutatott változásával párhuzamosan a nemzeti jelleg nagyobb hangsúlyt kapott. Erre utal a templomok közötti úton lévő trikolór posztó megjelenése, a király magyaros öltözéke és a Szent Korona ábrázolása a Dunai-kapunál. 1712-ben a Habsburg-uralkodó még arról is lemondott, hogy a birodalmi jelvényeket Magyarországra, a koronázásra hozza, noha ez azelőtt szokás volt.295 A konszolidáció érdekében III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót, majd I. Ferenc is figyelembe vette a magyar koronázási szokásokat.296 Barcsay Ákos a 18. századi magyar koronázásokat kárpótló cselekménynek nevezi, amelyek a szuverenitás megőrzésének látszatát adták.297 Pálffy Géza azonban a magyar királykoronázások hagyományainak megőrzésében a magyar rendek mellett a Habsburg-uralkodók érdekeit is látja. Monarchiájuk tekintélyét növelte ugyanis, hogy egy „különleges birodalmat" is kormányoztak. Ezt a különlegességet az országos ceremóniák, szimbólumok használata is mutatta Európának.298 A rendek számára pedig a hagyományok megelevenítették a független magyar királyi udvart. Azaz a tényleges királyi udvar megszűnésével a magyar rendek egy virtuális királyi udvart hoztak létre a koronázások alkalmával. Erre szolgáltak a továbbra is adományozott magyar udvari főméltóságok, amelyeknek kizárólag a koronázásnál volt szerepük. Ezt szimbolizálta a magyar elemekkel kiegészített koronázás és mindenekelőtt a lakoma, ahol, ha csak pár órára is, ténylegesen életre kelt a magyar királyi udvar. Ám „csökkent hatáskörük", és az a tény, hogy a ceremóniával kapcsolatban is a bécsi udvarban hozták meg a végső döntéseket, a realitást tükrözték.299 295 Barcsay (2002), 203. 296 Barcsay (2002), 195. 297 Barcsay (2002), 204. 298 Pálffy (2010a), 321. 299 Pálffy (2010a), 333-338., 349. 109
