Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Ad dignitatem regiam sublevetis fehérbor folyt. A kúton Jason és a megölt sárkány díszes képe volt látható a következő kronosztikonnal, amiből a koronázás évszámát kapjuk meg: „saCra VeLLerls hesperIDVM LargI Dánt MVnera VIna CanaLes aCCIpe DVM Venlt DonVM CornVCopIae Regiae Iasone arChIDVCVM CaroLo Magno, Donata feLIX Pannonia"281 Az ökörsütés, mint már fentebb írtam, a császárkoronázás világi ünnepségének egyik eleme volt. Az egyházi rész után a császár a majnafrankfurti városházára, a Römerbe vonult, és onnan nézte a szász herceget, amint a térre hordott zabból merített, utána a bajor választófejedelmet, az étekfogómestert, aki a térre lovagolt, és onnan vitt neki egy szelet ökörsültet, majd a cseh királyt, a főpohárnokot, aki szintén a térre, a kúthoz lovagolt, ahonnan bort vitt a császárnak. Végül a pfalzi választó, a tárnokmester, pénzt szórt a nép közé. Ezek után kezdődött meg a Römerben a lakoma.282 7. Kitérő - a királynékoronázás A király koronázása után a feleségét az ország királynéjává koronázták ünnepi szentmise keretében. Mivel a téma megkívánja, röviden áttekintem a királynéavatás ceremóniáját is. Erzsébet Krisztinát két évvel férje után, 1714- ben Pozsonyban, míg I. Ferenc feleségét, Mária Teréziát csupán pár nappal később, június 10-én avatták királynévá Budán. Kalmár János megvizsgálta, hogy a királyné esetében az ünnepségen mennyire kap szerepet a hatalmi reprezentáció. Bartoniek Emma a rendek hozzájárulását, illetve a püspöki kar és a prímás „rovására" történt rendi előretörést látja a nádor királynékoronázásban betöltött szerepében.283 Ezzel szemben Kalmár János arra az eredményre jutott, hogy a nádor szerepe a Szent Korona vállhoz érintésében nem tekinthető a rendi erő megnyilvánulásának, hiszen a királyné megkoronázását az uralkodó kéri a főpaptól, tehát ez az ő akarata. A hozzájárulás helyett a pártfogói szerepre való emlékeztetés a nádor funkciója ebben az esetben. 1681-ben az érsek már a nádorral együtt érinti a Szent Koronával a királyné vállát, azonban 1714-ben a nádor csak átadta az érseknek a koronát. Ennek okát nem tudja egyértelműen megállapítani Kalmár János. Négy lehetőséget is elénk tár: engedmény az egyháznak 281 Kovachich (1790), 152. 282 Vajnági (2004), 24. 283 Bartoniek (1939), 150. 105