Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Ad dignitatem regiam sublevetis I. Ferenc a királyi dombig a Víziváros Fő utcáján vonult lovon, ott felvágtatott a dombra, és a négy égtáj felé keresztet vágott. Budán sem maradt el az ágyúlövés. A kardcsapások jelentik, hogy a király fegyverével és vérével is megvédi az országát a bármelyik irányból rátörő ellenséggel szemben. Ahogyan a már idézett, korabeli versben olvasható: „Azt, hogy ez is míg él, Haza földét menteni fel kél /Éltét a' Magyarért adja, Magyar meg ezért."25S Fügedi Erik varázslatnak minősíti e szertartás ellenség-távoltartó erejét, és utal Wolff-Windegg művére, amelyben többféle, de hasonló momentum szerepel a király helyének elfoglalására, aminek Wolff tartja ezt az aktust.258 259 Az egyházi részben is szerepelt a kardvágás, de négy irányba a szabadban tett kardvágásokat a király. A templomban ugyanis a kard felcsatolása után a jelenlevők felé fordult a király, így a mögötte lévő főoltáron elhelyezett Oltáriszentség, azaz az Isten felé nem üthetett kardjával. A kardcsapásokat így illesztették keresztény formába.260 Ulászló a kardsuhintást 1440-ben a székesfehérvári Szent Márton-templom tornyából kihajolva végezte koronázásának részeként.261 Ennek a helyszíne is megváltozott később, a városon kívül, a szabadban történt. Fügedi arra következtetett ebből, hogy az 15. században ez a rész még kialakulóban volt, és pontos rendje a század végére szilárdult meg.262 A világi ceremóniának ez a három eleme - a lovaggá ütés, a templomon kívül tett koronázási eskü és a négy égtáj felé történő kardvágás - már a 15. század végén, a 16. század elején ünnepelt koronázásokon is megtalálható.263 6. 5. A koronázási lakoma A koronázási lakomára a királyi palotában került sor a főrendek és a státusok jelenlétében. A király koronával a fején és Szent István palástjában jelent meg a lakomán. Az asztali áldást a prímás mondta el. A koronát az asztalhoz ülés után a főudvarmester levette a királyról és bal kézről egy ezüst tálcára helyezte. A mintaként kezelt 1608. évi királykoronázástól kezdve a meghívottak között szerepelt a pápai nuncius, a spanyol és a velencei követ is, akik a lakomára is hivatalosak voltak. Az 1608. év azért is fontos, mert ez az első alkalom, hogy a nádor is helyet kapott a királyi asztalnál.264 III. Károly jobb oldalán az esztergomi érsek, mellette jobbra a pápai nuncius, és az ő jobbján pedig a 258 Nyár kezdet, 12. 259 Fügedi (1984), 271. 260 Fügedi (1974), 61. 261 Fügedi (1984), 270. 262 Fügedi (1984), 271. 263 Fügedi (1984), 259-260. 264 Bartoniek (1939), 141. 101
