Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Forgó András mainak feltárása, a politika mindennapjainak megismerése és megértése.19 Szerencsénkre az 1712. évi diéta kapcsán a korabeli politikai kultúra mindkét formája tetten érhető. Hiszen az az évi országgyűlés, helyesebben ország- gyűlési ülésszak középpontjában egyrészt az új uralkodó, III. Károly trónra lépése és koronázása áll, másrészt ez volt a Rákóczi Ferenc mozgalmát követő első rendi gyűlés, melyen az uralkodó és a rendek megkezdték a szatmári megegyezés elvi talaján a közös viszony újraértelmezését. De az 1712. évi ülésszak egyszerre az 1708-ban összehívott országgyűlés újabb állomása is volt, ahol sokszor az unalomig ismétlődő politikai huzavonák zajlottak évtizedek óta megoldatlan kérdésekről. Ráadásul a viták időleges lezárására formálisan csak az 1715. évi dekrétum kiadásával került sor, tehát az 1712. évi események sokszor a tárgyalások sűrűjébe, a még kiforratlan megoldások és kompromisszumok világába vezetnek el minket. A következőkben a 18. század eleji rendi politika legjelentősebbnek ítélt szimbólumai kerülnek a vizsgálat középpontjába. Azok, amelyekről hosz- szabb vagy rövidebb terjedelemben Hermann Engelbert naplója is megemlékezik. Részben időrendi sorrendben haladva először az országgyűlés megnyitása előtti és alatti eseményekből, az uralkodó és a rendek szavakban, valamint tettekben megnyilvánuló politikai szándékaiból kerül terítékre néhány fontosnak ítélt elem. Ezt követi a koronázási hitlevélről folytatott vita rövid áttekintése. A hitlevél azért kerül a vizsgált körbe, mert önmagán túlmutató, tehát szimbolikus jelentőségű tartalmat is hordozott a kortársak számára: nemcsak a konkrét rendi alapjogok taxatív felsorolása volt, hanem az uralkodó és a rendek közti bonyolult viszony tárgyi megnyilvánulása is. Ezután a politikai és hatalmi szimbólumokban leggazdagabb esemény, a koronázás kerül sorra. Itt csak egy tételként, hiszen a kérdéssel e kötetben önálló tanulmány foglalkozik. Már kifejezetten az egyháziak politikai tevékenységének vizsgálatát bevezetendő témaként a rendiségen belüli pozícióharcok zárják a górcső alá vett szimbólumok sorát. Ezek kapcsán két fontos, az országos politika szempontjából jelentős téma nem kerül részletesebb tárgyalásra: a bírósági reform és a nőági örökösödés kérdése. Egyrészt mindkét témáról csak nagyon szűkszavúan emlékezik meg szerzetesünk (utóbbiról egyetlen mondatban), másrészt a magyar rendiség érdemben mindkét ügyet az 1715 és 1722 közötti időszakban, valamint az 1722-1723. évi országgyűlésen tárgyalta, bár kétségtelen, hogy korábban is történtek mindkét ügyben fontos események. 19 Emich (2005) 205. 10
