Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Testamentaria excellentissimi, illustrissimi ac reverendissimi domini domini Martini Bíró de Padány episcopi Wesprimiensis dispositio. Kegyelmes, méltóságos és főtisztelendő úr, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök úr végső rendelkezése
Jegyzetek 43 Rómába küldött 1752-es jelentésében a szószék költségeiről ír Bíró: „tandem pro novo ecclesiae Collegii Societatis Jesu Jaurinensis ambone fl. 1480.” Hornig [közli] 1903. 271. A gazdagon díszített és aranyozott szószéket Ludwig Gode pozsonyi mester készítette 1748-1749-ben. Nagy-Veres1998. 4., 7-8. Az egykori győri jezsuita, ma bencés templomot 1641-ben szentelték fel. Később Acsádi Adám veszprémi püspök, 1736-ig győri kanonok költségén belső munkálatok folytak a templomban, ekkor történt meg a hajó boltozása is. O állíttatta a Szent Ignác apoteózisát ábrázoló főoltárát, amely 1744-ben készült el. Bíró Márton győri kapcsolataira kevés adat utal. Itt említett adakozása elsősorban a jezsuita rend iránt tanúsított tiszteletével függhet össze. Egyházmegyéjében azonban püspöki joghatóságát érintő kérdésekben konfliktusba került a győri jezsuitákkal. Pehm 1934. 164. Szent Patrik püspök tiszteletére rendelt misealapítványa is győri kapcsolatra utalhat. (Lásd 57. oldal!) A szentnek Magyarországon itt volt kultusza, amely a bazilikában található Szűzanya- kép Szent Patrik napi csodálatos könnyezésével függött össze. 44 A főpásztor 1752-es jelentésének szövegéből egyértelmű, hogy itt a sümegi ferences templom oltáráról van szó, ezen helyezték el a csodatévő Szűz Mária kegyképét. „In comitatu Szaladiensi pro ara et throno supra folio 20. memorata Beatae Mariae Virginis Thaumturgae fl. 885. / Item in pictura sanctuarii ecclesiae eiusdem fl. 258." A hivatkozott 20. fólión a kegytemplom és a kegykép rövid története olvasható. Hornig [közli] 1903. 271. és 231. Az oltáron Mihályfi Ákos szerint liturgikus szempontból kizárólag a mensát (az oltár felső lapja) és az azzal egybeépített stipest (alsó rész) értették. A tabernaculum (szentségház) és az oltárkép az oltárterítők alá helyezendő chrismalévál, az oltárterítőkkel, amelyből három volt szükséges, a gyertyatartókkal, amelyekből a főoltáron hatot, egyéb oltárokon legalább kettőt kellett elhelyezni, a kereszttel, az örökmécsessel, a kánontáblával, a misekönyvtartóval, valamint a virágokkal és az oltárszőnyegekkel együtt az oltár felszerelésének volt a része. Mihályfi 1918. 220-239. Ettől eltérően a Liturgikus lexikon a tabernaculumot és az oltárképet az oltár részeként említi, s az oltár felszerelései közé az oltárterítőket, a gyertyatartókat, a keresztet, a kánontáblát, a misekönyvtartót, az oltárterítők alá helyezendő chrismalét, valamint a használaton kívüli oltár letakarására szolgáló leplet és az antependiumot sorolja. Kühár-Radó [szerk.] 1933. 303-305. Hogy Bíró Márton pontosan mit értett az oltáron és felszerelésén, azt nem tudhatjuk, az erre az oltárra készített két fogadalmi gyertyatartót és az antependiumot azonban a következő tételekben külön megemlíti. 45 Az antependium az asztal alakú oltárok első részének elfedésére szolgáló díszesebb lepel volt, amelyet olykor festett deszkákkal helyettesítettek. Vö. M ihályfi 1918. 228-229. 46 Halápy Konstantin (Constantinus a Passione Domini) piarista szerzetes. Életrajzi adatai Léh-Koltai [s.a.r.] 1998.138., további irodalom Koltai 2007.177. A kötetnek több kiadása is volt Bíró Márton életében. A püspök vélhetően az 103
