Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Testamentaria excellentissimi, illustrissimi ac reverendissimi domini domini Martini Bíró de Padány episcopi Wesprimiensis dispositio. Kegyelmes, méltóságos és főtisztelendő úr, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök úr végső rendelkezése
Jegyzetek 24 V. Károly (1500-1558) német-római császár (1519/1530-1558) és spanyol király (1516-1556), aki élete utolsó éveit a politikától visszavonultan töltötte. Vö. röviden Gonda-Niederhauser 1987. 50. 25 Vö. Jób 1,21. et dixit: „Nudus egressus sum de utero matris mese, et nudus revertar illuc. 26 Vö. Gonzága Szent Alajos (1568-1591) O Domina mea, Sancta Maria kezdetű Mária imájának szövegével: O Domina mea, sancta Maria, me in tuam benedictam fidem ac singularem custodiam et in sinum misericordiae tuse, hodie et quotidie et in hora exitus mei animam meam et corpus meum tibi commendo. Omnem spem et consolationem meam, omnes angustias et miserias meas, vitam et finem vitae meae tibi committo, ut per tuam sanctissimam intercessionem et per tua merita, omnia mea dirigantur et disponantur opera secundum tuam tuique Filii voluntatem. Arnen. 27 Idézet a halotti liturgia responsoriumából (De officio, quod post mortem missam solemnem pro defunctis agitur) Pontificale Romanum 1908. 424. Vö. Lk 16,22. 28 Az 1733-ban felállított cassa parochorum (papi pénztár) célja az volt, hogy támogassa az országban a katolikus hitélet megújulását, elsősorban a plébánosi javadalmak kiegészítésével. A rendelkezésre álló forrásokat döntően a főpapok jövedelmeik arányában tett befizetései alkották. Vö. Salacz 1933. 29 A török korban, majd a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult székesegyházat Esterházy Imre püspöksége idején (1723-1725) építették újjá barokk stílusban. A templomot 1726. szeptember 29-én szentelték fel. A barokk templombelsőről legutóbb lásd Serfőző 2011. 63-84. A 20. század elején neo- román stílusban átalakított barokk templomról az átalakítást megelőzően és a bontás során Ádám Iván kanonok készített fényképsorozatot. Ebből alkothatunk képet a korabeli templombelsőről. A fényképek közül 76 megjelent Karlinszky-Varga [szerk.] 2010. 19-102. A Padányi Bíró Márton püspöki kinevezését megerősítő pápai bulla - többek közt - az új püspök kötelességévé tette a székesegyház felszerelését is. Ezt a püspök még kinevezése évében megtette, majd 1756-ban kicseréltette a templom tetőzetét is. Lukcsics-Pfeiffer 1933. 25-29., Pehm 1934. 97, 113., Balassa-Kralovánszky 1983. 72-76. A székesegyház felszerelését leíró következő 17 tétel közül eltérő sorrendben 14 tétel megtalálható a püspök Rómába küldött 1752-es jelentésében is. Az ott található leírások esetenként bővebbek, mint a végrendeletben lejegyzettek. Ezeket az adott tételnél idézzük. Nem szerepel a jelentésben az itt felsoroltak közül az utolsó két tétel, a negyedik miseruha (50 forint értékben) és az ereklyetartó (30 forint értékben). A jelentés utolsó tétele pedig a végrendeletben nem szerepel: „Pro his omnibus accomodas Sacras vestes linteas uti sunt: albae, amictus, cinguli, rocheta, superpellicea; nec non ad altaria mappas et tobaleas plures, circiter fl. 240." Bár az összeg és a tárgy egyezősége miatt felmerül, hogy a sümegi templom oltárára vásárolt felsorolt tárgyakkal azonosítsuk ezt a tételt, ennek ellentmond, hogy a jelentésben kifejezetten a veszprémi székesegyház 100
