Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Bene János: Nyíregyháza román megszállása 1918–1919-ben
Bene János reggel 7 órára kellett ásóval vagy lapáttal és négynapi élelemmel gyülekezniük a Vásártéren, a külterületeken lakóknak pedig a Messzelátó-tanyán, Cigánybokorban, Markóbokorban, Királytelek-tanyán. „A megjelenés kötelezettsége alól fel vannak mentve: 1. A köztisztviselők és alkalmazottak, vagy közügyet szolgáló magánhivatalok nélkülözhetetlen tisztviselői (p. bankok). 2. Lelkészek, orvosok és gyógyszerészek. 3. Nyilvánvaló nyomorékok vagy 30 százalékon felüli hadirokkantak. 4. Élelmezési üzletek egy alkalmazottja, Korona, Kiskorona, Bocskay vendéglők személyzetének fele [...] Minden tanyabokorban a közbiztonság fenntartására 4-6 férfi visszahagyható. A munkálatok a helyi napszámnak megfelelően a katonai hatóság által díjaztatnak [,..]"15 A hatalom, természeténél fogva, nem kímélte a sajtót sem. Július végén a Nyírvidék főszerkesztőjét, dr. Vietórisz József főgimnáziumi igazgatót valamilyen mondvacsinált félreértés alapján eltávolították és internálták a megszállók, s az érdekében megindított mozgalom kéréseit teljesen figyelmen kívül hagyva, csak egy hónap múlva engedték szabadon.16 A Vörös Hadsereg által 1919. július végén megindított tiszai offenzíva kudarca, a román csapatok Budapestre való bevonulása, a tanácskormány lemondása után a megszállt területeken a helyzet szinte gyökeresen megváltozott. Ha eddig még voltak is illúziók, hogy a román királyi hadsereg csak a bolse- vizmus letörésére, a rend és biztonság megóvására jött, augusztus eleje után mindez a múlté lett. Egy-két nap alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a megszállás célja az ország kirablása, természeti és anyagi kincseinek elszállítása, elpusztítása. Egyre ritkább a rekvirált javakért való fizetés, helyette az erőszakkal történő foglalás, a gépek, üzemek leszerelése, elszállítása, a lakosság terrorizálása a valóság. A városi közgyűlés mindezt már csak tehetetlenül szemlélheti, s amikor a gazdasági intéző - a sok közül - bejelenti, hogy a császárszállási gazdaságban addig 1020 mázsa szénát vittek el a katonák igazolvány és térítés nélkül, a határozat csak annyi, hogy a kárt a vagyonleltárból törölni kell.17 Hasonlóképpen töröltették mindazon evőeszközök hiányát, mely aló. román hadosztály sóstói tiszti étkezdéjében keletkezett eltávozásuk után.18 A román katonaságnak helyt adó középületek, iskolák, szállodák, laktanyák sem vészelték át sértetlenül a megszállás 10 és fél hónapját. Igazán jó például szolgáltak a beszállásoltak viselkedésére a Korona Szállóban történtek. 1919. december 5-én Papp Lajos bérlő kérte Kovács Tibor városi mérnököt és Borbély János gazdasági intézőt, hogy együtt mérjék fel a szállóban, különösen annak nagytermében keletkezett károkat. Az 1919. december 5-én kelt jegyzőkönyv tanúsága szerint a nagyteremben betörtek 15 különböző nagyságú ablakot, a nagyterem ajtajának nagy ablakát, a feljáró ajtó két abla15Nyírvidék 1919. VII. 19.1. 16MNL SzSzBML V.72.1919. aug. 29. Kgy. 381. sz. 17MNL SzSzBML V.72.1919. aug. 16. K. 18070/1919. ,8MNL SzSzBML V.77. 705. dob. 1705/1919. 84
