Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Krisch András: Ellenforradalmi megmozdulás sopronban? Gazdapolgár-tüntetés, 1919. április 3
Krisch András A környékről összesereglett tömeggel, igazi vezérek hiányában már nem lehetett bírni, Sopron megtámadására készültek. Lelkesedésük azonban nem tartott sokáig, a tüzérséggel is megerősített vörösök hamar szétkergették őket. A harcok során mindkét oldalon halálos áldozatok is voltak. Nagycenkre hatalmas sarcot vetettek ki, a letartóztatottakat azonban hamarosan elengedték, mivel az igazi vezetők mind elmenekültek. Majd' egy hónap múlva fogatta le ismét Szamuely László a harcok egyik résztvevőjét, Fennesz Rezsőt és a megmozdulás egyik tényleges vezetőjét, a Jákig menekülő Szántó Róbertét. A két tartalékos főhadnagyot letartóztatásuk után, július 5-én a soproni katolikus temetőben kivégezték.4 Ezzel a két esettel szemben, az április 3-i soproni gazdapolgár-tüntetés5 áldozatai a demonstráció során leadott sortüzek során szereztek halálos sebesülést. Ez a megmozdulás nem a politikai rendszer megdöntésére irányult, hanem megélhetésüket féltő emberek tiltakoztak az utcai demonstrációval. A proletárdiktatúra budapesti hatalomátvétele után, március 22-én Sopronban is megalakult egy öttagú direktórium. A város és a megye közigazgatása fölött hatalmat gyakorló szervet a munkás- és katonatanácsok, a szakszervezetek küldöttsége és a szociáldemokrata pártvezetőség választotta meg. Tagjai a munkástanács részéről Berczeller Adolf, Fischl László és Knapp Gábor, a katonatanács részéről pedig Entzbruder Dezső és Faragó Géza voltak. A direktórium tagjai közül csupán Entzbruder volt kommunista, a többiek szociáldemokraták. A tényleges politikai hatalmat azonban nem sikerült megszerezniük, párhuzamosan működött még a polgári adminisztráció is. Thurner Mihály polgármester jelentette március 26-án a következőt: „A Tanácsköztársaság eddigi rendeletéit még nem foganatosították a városban, mert egyelőre nincsenek tájékozódva arról, hogy ezek a Budapesten kelt rendeletek a vidéki városokra is vonatkoznak-e?"6 A politikai vezetés elégtelensége miatt a helyi kommunisták a belügyi népbiztosságtól kérték egy karizmatikus, megfelelő helyismerettel rendelkező népbiztos kinevezését. Március 26-án érkezett a városba Kellner Sándor, teljhatalmú megyei és városi politikai megbízott. Személyével a radikális irányvonalú kommunista politika jutott érvényre. Mayer Géza 1920 körül megjelent könyvében ezt így fogalmazta meg: „A kommunizmus vagy proletárdiktatúra kezdetben elég szelíd volt Sopronban, mindaddig, amíg Kellner Sándor, Kun Béla bizalmas utasításával ellátva meg nem érkezett Sopronba."7 Első intézkedése volt a direktórium átszervezése, egy-egy szakterületre népbiztosokat nevezett ki, illetve erősített meg pozíciójukban. 4 Mayer é.n. 64-68. 5 A gazdapolgárok (németül Wirtschaftsbürger) jelentős társadalmi szervezetekkel rendelkező kisbirtokos szőlőművelő réteg. 6Környei 1973. 25. 7 Mayer é.n. 28. 60
