Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Kerepeszki Róbert: Éberség. Az ellenforradalminak vélt folyamatok „kezelése" a Tiszántúlon
Éberség Tanácsköztársaság kikiáltása utáni első napokban tapasztalható „preventív" terror ellenére a vidéki lakosság számottevő része beletörődve vette tudomásul a proletárdiktatúrát, sőt a munkásokon kívül is akadtak olyanok, akik lelkesedtek érte.9 Ez a lelkesedés azonban nagyon hamar elkeseredéssé, sőt több helyen ellenállássá fajult. Ennek oka az volt, hogy az elhúzódó háború miatt egyébként is nehéz egzisztenciális helyzetben lévő tiszántúli lakosságot súlyosan érintette a Forradalmi Kormányzótanács rekvirálásról szóló rendelete. Ennek következtében - egyes források szerint - csak Hajdú vármegyében több mint 60.000 ember maradt ellátatlanul. Minden településről nincsenek megbízható információink, de döbbenetes képet mutat az alábbi néhány adat is:10 Település Ellátatlan Ellátott Hajdúnánás 13792 3439 Hajdúszoboszló 11345 7394 Hajdúhadház 6028 3972 Nádudvar 4302 6269 Egyek 3178 2946 Hajdúsámson 2857 2072 Tiszacsege 2310 2290 Mikepércs 1446 781 egy specializált cél csakhamar kibontakozott. Nyílt és titkos társaságok keletkeztek, amelyekbe sok jóhiszemű megtévesztett derék ember is belesodródott. Az áramlat mindig szédít s a gyengébb ellenálló képességű embereket magába szédíti. [...] Az oláhok bejövetele után [tehát] rögtön megkezdődtek a denunciálásos letartóztatások. Az ellen semmi kifogás nem lett volna emelhető, ha magyar illetékes rendőri vagy ügyészi közegek kezdtek volna eljárást a kommunisták, forradalmárok ellen, de az, hogy magyar emberek magyar emberek ellen titokban kilincseltek a román hatóságoknál, az egyenesen undorító volt. Még az oláhok is így minősítették, pedig a finnyásság nem alaptermészetük." 9 Érdekes példával szolgál erre a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Kara, amely 1919. március 26-án a következőképpen fejezte ki szolidaritását a Tanácsköztársaság mellett: „Dr. Fe- renczy Gyula kari tag indítványozza, hogy a Debreceni Tudományegyetem Hittanszaki Kar a Magyar Tanácsköztársaság elnökét, Garbai Sándort, úgyszintén a közoktatásügyi népbiztost, dr. Kunffyt [sic!] az első ülése alkalmából köszöntse, a dolgok új rendjét, mint a názáreti által hirdetett, az emberiség által várt isten országát [!] üdvözölje és annak megvalósítására, megszilárdítására a maga készségét is felajánlja és [kinyilvánítsa, a tanácsköztársaság vezető férfiúit itt minden támogassa." Nem véletlen, hogy a Tanácsköztársaság utáni számonkérések az egyetemen elsősorban a teológiai kart érintették. Például az indítványt beterjesztő Ferenczy Gyulát 1920 júliusában megfosztották állásától. Orosz-Barta 2012., 60. Komoróczy 1959.134. 10 Ellátatlanok összeírása Hajdú megyében. Közli: Komoróczy 1959. 319. 49
