Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Szűts I. Gergely: Politikai és társadalmi viszonyok Miskolcon és Diósgyőrben 1919-ben
Politikai és társadalmi viszonyok... Három nappal később újabb megszállók, a román csapatok megérkezése töltötte el félelemmel a várost. A románok azonnali statáriumot rendeltek el, betiltották a helyi lapokat, és rendeletek, falragaszok útján tájékoztatták döntéseikről a város polgárait. Első lépésként visszaállították az 1918. október 30. előtti állapotokat, úgy a közigazgatásban, mint a polgári életben. Ezzel egy időben pedig megkezdődtek az elmúlt fél esztendő politikai vezetőinek letartóztatásai. A következő hetekben több tucat vélt, vagy bizonyítottan kommunista, szociáldemokrata kötődésű személy került vizsgálati fogságba. Augusztus 5-én, Miskolcon keresztül Diósgyőrbe is bevonultak a román csapatok. A katonai parancsokság a vasgyár vezetésével még aznap egy memorandumot fogadtatott el, amelyben ígéretet tettek többek között arra, hogy 24 órán belül a hadi felszereléseket beszolgáltatják, a megszálló csapatok ellen nem támadnak, a rendet megőrzik, illetve a kommunista izgatást megakadályozzák. Cserébe a románok megígérték, hogy a kolóniában nem lesz beszállásolás és rekvirálás, illetve megmarad a teljes személy- és vagyonbiztonság.43 A megszállók és a vasgyáriak viszonya azonban nem volt felhőtlen, a jelentéktelennek tűnő hétköznapi ellentétek mellett, augusztus 17-én este komolyabb események zajlottak le. Egy vasgyári munkás - a források alapján pontosan ki nem deríthető indokból - megölt három járőröző román katonát, amelyre válaszul a román katonai parancsnokság ágyúval kezdte lőni a települést. Másnap több mint 150 személyt vettek őrizetbe és 200.000 korona hadisarcot követeltek.44 A statáriális bíróság a tettest golyó általi halálra ítélte, amelyet még aznap végre is hajtottak. A román megszállók és a diósgyőrimiskolci lakosság viszonya ezután természetesen még feszültebb lett. Feljelentések, vizsgálatok, ítéletek A román megszálló csapatok októberi távozását követően megszaporodtak a Tanácsköztársaság 133 napjával kapcsolatos feljelentések. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Levéltárban külön állagot képeznek a Politikatörténeti Intézettől átvett, a Tanácsköztársasággal kapcsolatos peres iratok.45 Ezekből az ügyekből az látszik, hogy az egyes esetek mögött nem elsősorban ideológiai, hanem egzisztenciális okok, illetve személyes ellentétek állnak. Külön érdekesség, hogy az itt található ügyekben gyanúba került és megvádolt személyek között milyen nagy számban találhatunk nőket. Ezek legtöbbje agitációval, lázítással lett megvádolva, illetve ezzel kapcsolatban tanúként meghallgatva. Két kivételtől eltekintve a női vádlottak ügyeiben a következő 43 Porkoláb 2003. 331. 44 Beránné-Román 1978.116. 45 MNL BAZML Vll.l.f. 41
