Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Szűts I. Gergely: Politikai és társadalmi viszonyok Miskolcon és Diósgyőrben 1919-ben
Politikai és társadalmi viszonyok... vezetés a központi rendelkezéssel szemben csak jó két héttel később, április 7-én határozott az ipari- és bányaüzemek államosításáról. Ennek megfelelően ekkor minden vállalat élére Szociális Termelési Népbiztosokat neveztek ki. A városi direktórium a rend és az ellátás biztosítása érdekében a központi rendelkezéseket a helyi viszonyokhoz alakítva igyekezett alkalmazni. Ebben segítségére volt a város régi és még ekkor is regnáló polgármestere, Szentpáli István valamint a hozzá lojális tisztviselők többsége. Diósgyőrben, a helyi társadalmi és politikai viszonyok miatt másként ment végbe a „hatalomváltás". Ennek első és lényeges objektív eleme az volt, hogy a vasgyárat és perecesi-bányatelepet önálló településnek kiáltották ki. A döntés legfőbb oka az lehetett, hogy mindkét újonnan létrehozott nagyközségben jelentős számú munkásság élt, akik egy része szimpatizált a kommunista tanokkal és kiáltványokkal. Az önállósult Vasgyárban elsőként a három hónappal korábban kinevezett, ekkora politikailag már megbízhatatlannak tartott gyárigazgatót és helyetteseit távolították el. Perecesen mindez lényegesen drasztikusabban zajlott le. Jeviczki György vasöntő vezetésével ugyanis a bányaigazgatót és más vezető tisztviselőket erőszakkal távolítottak el pozícióikból és a településről. A helyi kommunisták vezetőjét alig fél évvel később a Miskolci Törvényszék bűnösnek találta izgatás vádjában, és ezért egy év tíz hónapos fogházra ítélte.21 A bizonytalan helyi politikai viszonyok, a román és csehszlovák fenyegetettség valamint a Tanácskormány hatalma elleni növekvő ellenállás miatt Garbai Sándor, a kormányzótanács elnöke, 1919 áprilisában Miskolcon és Diósgyőrben is nagygyűlést tartott. Garbai beszédében a forradalom fegyveres védelmét kérte a jelenlévőktől.22 A helyi direktórium képviseletében Groszmann Zsigmond tett ígéretet a harc vállalására.23 Miután három nappal később a csehszlovák csapatok átlépték a demarkációs vonalat, a nagygyűlésen elhangzottak már reális veszélyt jelentettek. A városi direktórium azonnal cselekedett és Rimóczy József volt rendőrkapitány vezetésével a Vörös Őrségbe integrálta a miskolci és megyei karhatalmi egységeket. 21MNL BAZML Vll.lf. 1919-B.3030. 22 Reggeli Hírlap 1919. IV. 22. 23 Groszmann Zsigmond (1883-1931) Hemádzsadányban született. Apja zsidó egyházi iskolába íratta, de onnan később eltanácsolták. 1913-ban elvégezte Miskolcon a felsőkereskedelmi tanfolyamot, s mint cipész dolgozott. 1918-tól a Szociáldemokrata Párt titkára, majd októberében tagja lett a Nemzeti Tanács Miskolci Végrehajtó Bizottságának. Szorgalmazta a néptanácsok létrehozását, majd a Tanácsköztársaság mellett agitált. 1919 májusában a csehek internálták, ki- szabadulása után Kassán cipészként dolgozott. 1923-tól Ungváron szállodai portás, majd végül 1926-ban költözött vissza Miskolcra. 33
