Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Nagy Szabolcs: a „klerikális reakció" egy fészke a kommün alatt. A Tanácsköztársaság veszprémben
Nagy Szabolcs a három településből egy, Alsóörs teljesen református, egy másik, Bársonyos pedig a Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó volt...25 Rótt Nándor egyébként a kommün alatt kiadott körleveleinek tanúsága szerint kiemelt figyelmet fordított egyházmegyéjében a nyugalom fenntartására. Óva intette papjait a politizálástól, az ellenforradalmi buzdítástól.26 Szavainak meglehetős foganatja lehetett, mivel alig-alig maradt ránk olyan adat, miszerint a mindenütt éberen ügyelő vörösök papokat lázításon kaptak volna. Mindösszesen az enyingi s a bándi plébánosról terjedtek el utóbb alaptalannak bizonyult hírek, illetve egy esetben, a zirci ciszterek által adminisztrált tósokberéndi plébánia plébánosát, Czapáry Lászlót tartóztatták le hasonló vádak miatt. Czapáryt Pervangerék május 1. környékén több napig egy veszprémi pincében tartották fogva, s csak azután szabadult, hogy a terroristák elhagyták a várost.27 A Veszprémben található nagyszámú egyházi intézményt azonban ezután is állandóan zaklatták, leginkább az Országos Vallásügyi Likvidáló Hivatal helyi szerveinek tevékenysége által. Ez a hivatal mindenütt összeírta az egyház ingó és ingatlan vagyonát (egészen a falusi lelkészek baromfiállományáig) s azokat államosítani kívánta. A kommün után a püspökség bekérette plébániáiról a bizottság helyi tevékenységével (és egyéb atrocitásokkal) kapcsolatos jelentéseket amelyek tanúbizonysága szerint viszont a rendelkezésre álló rövid idő alatt aránylag kevés helyen sikerült az egyházi vagyont államosítani.28 Ezzel párhuzamban folyamatosan igyekeztek az egyház helyi jelenlétét visszaszorítani, szociális, tanító tevékenységét ellehetetleníteni. Július közepén maga Fáber Oszkár, a piarista novíciusból lett antiklerikális mozgalmár, az előbb említett Likvidálási Hivatal országos vezetője29 érkezett Veszprémbe az egyház ellen agitálni. Ennek ellenére úgy látszik, hogy a kommün helyi vezetői rossz irányból számítottak a támadásra, a megyében előforduló, kisszámú ellenforradalmi cselekmény nem volt köthető a katolikus egyházhoz. Ellenforradalmi események A sorok között olvasva, még a nyilvánvalóan erősen ellenőrzött tartalmú Vörös Zászlóból is kiderül, hogy a Tanácsköztársaság helyi támogatottsága legalább is megkérdőjelezhető volt. A július 5-ei számban például vezércikkben számol be az újság a rendkívül renyhe megyei párt és szakszervezeti életről. De természetesen a „nem szervezett" vidékiek sem repestek az öröm25 Gutheil 1920.16. VÉL A/46. 1826/1919. 26 VÉL A/2., VÉL A/46. 1827/1919. 27 VÉL A/46. szn./1919. Czapáry plébános november 1-én kelt levele. 28 VÉL A/46. 895/1920. 29 Bővebben: Fazekas 2001. 18
