Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Cseh Géza: Szemet szemért
Szemet szemért... káspárti és szakszervezeti küldöttség érkezett Magyarországra. A kormány a fehérterror kegyetlenségeiről elterjedt híreket kívánta a delegáció tagjai előtt cáfolni, azonban a vendégek által összeállított 58 fejezetből álló jelentés döbbenetes adatokat tartalmazott. A küldöttek közül ketten Szolnokra és Abonyba is leutaztak. Máshová vidékre nem látogattak el. Részletesen írásba foglalták a fogházból elhurcolt foglyok kivégzéséről, Háy Géza újságíró és Király Béla detektív agyonveréséről hallottakat, a szolnoki zsidók megfélemlítését, továbbá a túlzsúfolt fogházban tapasztaltakat. Részletesen ismertették Hamburgerné és társainak borzalmas megkínzását, és ezzel kapcsolatosan a szolnoki Scheftsik főhadnagy nevét is megemlítették.54 A jelentést 1920. június 3-án, egy nappal a Trianoni békediktátum aláírása előtt hozták nyilvánosságra. Ennek a békefeltételek megállapításában már nem lehetett semmiféle szerepe, de Magyarország nemzetközi hírnevét jelentősen rontotta, és gazdasági stabilizációját veszélyeztette. Bár a kormány a különleges tiszti alakulatokat már június 13-án feloszlatta, 1920. június 20-án Amszterdamban a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége a Magyarország elleni kereskedelmi bojkott mellett döntött. Jórészt ennek hatására a Simonyi-Semadam kormánya lemondott hivataláról, és rövidesen a különítmények ellen határozottan fellépő Teleki Pál, majd Bethlen István került a miniszterelnöki székbe. Scheftsik György főhadnagy nem várta meg a Prónay-különítmény teljes feloszlatását, hanem már 1920-ban megvált az alakulattól. Előbb a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot, majd szülővárosába hazatérve, 1921 júniusától rövid időre a Vitézi Rend Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei széktartója lett. 1923-ban, amikor befejezte a világháború miatt félbeszakított jogi tanulmányait, vármegyei aljegyzőnek választották meg. Az 1920-as évek közepén felröppent hír szerint Dél-Amerikába szeretett volna kivándorolni. 120 holdas szolnoki birtokát eladta, végül mégis itthon maradt és 1927-ben, mindössze 35 éves korában nyugdíjba vonult. Scheftsik az 1930-as évek elején - Gömbös Gyula markánsan nemzeti irányzatának előretörésekor - a megyei politikai életben ismét meghatározó személyiséggé vált. 1930-ban nagy feltűnést keltő körlevelet intézett a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjaihoz, és ebben a Bethlen-kormány tevékenységét élesen bírálva a politikai irányváltás szükségességét hangsúlyozta. 1932-ben a kormánypárt megyei titkára lett, 1933-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főlevéltárnokává választották. Egyidejűleg megindította a Nemzeti Jövőnk című lapot, amelyben a nemzeti célkitűzések és a Tiszavidék érdekeinek határozottabb érvényesítéséért küzdött. A levéltárosi munkához nem értett, ezeket a feladatokat egy irodai főtiszt végezte el helyette. Széleskörű ismeretsége révén 54 Beszélő 2003. IX. 10. 82-85. Megjegyzés: A Beszélőben közölt bevezető szöveg állításával ellentétben az angol nyelvű jelentés teljes magyar fordításának egy korábbi változata már 1920. június 23-án, a Bécsi Magyar Újságban is megjelent. 109
