Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Cseh Géza: Szemet szemért
Szemet szemért... is Medgyessy mellett foglalt állást, és kimondta, hogy fegyveres elégtételt kell kapnia. 1923 márciusában lezajlott a párbaj és a főkántor már az első vágással négy sebet ejtett kardjával Inczédy hadnagyon. Thurzó Lajos, Prónay rettegett századparancsnoka válasz nélkül hagyta a kihívást, és inkább vállalta a szégyent tiszttársai előtt. Bár Szolnok város képviselőtestülete, amely a főkegyúri jogot gyakorolta, Medgyessy Géza főkántori állásának meghagyása mellett döntött, Hanauer István püspök, Liebner esperes feljelentése alapján Medgyessyt fegyelmi úton elbocsátotta, mivel nyolc évi házasság után nem volt hajlandó elválni szeretett feleségétől és elhagyni közös gyermekeiket.43 Ezután Medgyessy Géza valószínűleg inkább dacból, mint meggyőződésből beléptek a szociáldemokrata pártba és áttért a református vallásra. Később a szolnoki református gyülekezet kántora lett, amelynek lelkészét, Soós Lászlót 1920-ban a fehérek ugyancsak megverték. A sérelmét nem felejtő Medgyessy 1927. január 17-én Kludik Miklós csendőr századossal, egykori szolnoki fehér tiszttel vívott újabb párbajt. Ebben az összecsapásban azonban alulmaradt; a csendőrtiszt kardjától súlyos szemsérülést szenvedett.44 Egyértelműen a köztörvényes bűncselekmények közé tartoznak a szolnoki Molnár család zsarolási ügyei. A Prónay-különítménybe három szolnoki Molnár fiú, Ferenc, László és Antal - idősebb Molnár Ferenc hajótulajdonos gyermekei - is belépett. A szolnoki leszámolásnak ifj. Molnár Ferenc egyik kulcsfigurája volt, aki a városban 1920. április végén, május elején kialakult ex lex állapotokat saját anyagi hasznára igyekezett kihasználni. Apja lakásán, szüleinek és húgának jelenlétében három szolnoki zsidó kereskedő kiszabadításáért 50.000 korona váltságdíjat vett át.45 Május második felében a kecskeméti illetőségű Molnár Endre főhadnagy százada, melyben a szolnoki Molnár fivérek is szolgáltak, Abonyból a Tiszántúlra vonult, és a Szolnoktól 30 km-re fekvő Fegyverneken, a Schwarcz-kastélyban rendezkedett be. Ugyanúgy, mint korábban a Vigyázó-kastélyba, ide is tömegesen hurcolták az elfogott kommunistákat és zsidókat, noha ez utóbbiak többsége a kommün idején nem töltött be politikai szerepet. Goldberger Farkast, a dévaványai izraelita kántort, Kalmár József, Rosenfeld Jenő és Nagy Imre törökszentmiklósi lakosokat meggyilkolták. A haldokló Goldberger kántort disznóólba dobták be. Egy Grósz nevű sakter lábát a verések után amputálni kellett, és ebbe három hónap múlva halt bele. A bántalmazások következtében két ismeretlen törökszentmiklósi lakos is elhalálozott. A fegyverneki orvost, aki a kastély udvarán három embert exhumált, a különítményesek 43 Esti Kurír 1925. IX. 24. Mint látni fogjuk, a zeneakadémiai végzettséggel rendelkező Medgyessy a másodfokon ítélkező szentszéki bíróság döntése után bejelentette, hogy belépett a szociáldemokrata pártba, vezeti a munkásdalárdát és áttér a református vallásra. (Uo.) Liebner János élete utolsó éveit, mint pápai kamarás Rómában töltötte. 44 Szolnoki Újság 1927.1. 20. 3. 45 Esti Kurír 1925. IX. 22. 3. 107
