A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”. Ajka város születése a helyi sajtó tükrében
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története „A szemetet már nem takarja el a hó. Első sorban nem is ezért, hanem közegészségügyi okok miatt ideje lenne mindenhonnan elszállítani és a jövőben sűríteni a szemétszállításokat. Ugyanis nagyon sok helyen hetekig áll kiszórva a szemét, s ha szél kerekedik, bizony telehordja vele az egész környéket.”20 „Ajkán nincs átmeneti időszak. Vagy sár van, de akkora, hogy az eresz aljára fröcskölik a száguldozó jármüvek vagy ha sár nincs, akkor por, de az is akkora, akár a cséplőgépek közvetlen közelében, nyáron. Bizony öntözni kellene.”21 Nehézségeket okozott a hirtelen növekedésnek indult településen a vízellátás is, gyakran a túlterhelt rendszerben nem lehetett akkora nyomást biztosítani, hogy az emeleteken is működjenek a vízcsapok (a vízellátást még évekig nem tudták megoldani, éjszakánként rendszeresen leállították a teljes hálózatot).22 Akadozott Ajka élelmiszerellátása is:23 nem került elegendő hús a boltokba,24 rossz minőségű és kevés volt a kenyér — annak ellenére, hogy 1958 óta kenyérgyár működött a városban, amelynek azonban túl nagy térséget kellene ellátni. Ugyanúgy a túlterheltség, szervezetlenség okozta a megfelelő minőségű téli tüzelő hiányát is: a kandallóba, cserépkályhába való szén ritkaság volt Ajkán, a saját szénbányával rendelkező városban.25 26 Túlzsúfoltak voltak az iskolák,“6 és a nagy területen fekvő városban közlekedési problémák is felmerültek. „Hiba azonban, hogy a helyi járat csak az Ármin-akna váróhelyisége és az ajkai vasútállomás között közlekedik. így csak a Viktor-telepi lakosokat köti össze Ajkával. A Börkös-kút, Élmunkás-telep, legényszálló, vájáriskola és a felső-csingeri lakosoknak továbbra is 1-4 kilométert kell 20 Középdunántúli Napló (ajkai kiadás), 1960. március 16. 21 Középdunántúli Napló (ajkai kiadás), 1960. április 17. 22 Középdunántúli Napló (ajkai kiadás), 1960. április 27. 23 Sokat javított a város helyzetén a térség mezőgazdasági háttere: az „őslakosok” kertjei, földjei termelték meg azt a hiányzó élelmiszermennyiséget, amely a hivatalos kereskedelmi útvonalon nem volt elérhető a városlakóknak. Markos 1967: 140. 24 Középdunántúli Napló (ajkai kiadás), 1960. április 15. 25 Ajkai Napló, 1961. január 11. 26 1961-ben csak úgy tudták biztositani az általános iskolai oktatást, hogy délelőttös, délutános bontásban, 45-50 fos osztályokban oktatták a gyerekeket. Az 1953 óta működő gimnázium nyolc éve várt már saját épületre, mert az építési munkálatok folytatására csak néha jutott anyagi forrás. Ajkai Napló, 1961. január 22. 258
