A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez. Válogatás az Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottságának irataiból
hiszen e dokumentumok tartalmaznak olyan információkat, amelyek máshol esetleg nem találhatóak meg, így akár újabb kutatások alapjai is lehetnek. Ugyanakkor szerepelnek köztük olyanok is, amelyek „nem vezetnek sehová”, inkább csak egyfajta korrajzként, egy (szerencsére) letűnt kor hangulatát hivatottak jellemezni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottsága5 Vizsgáljuk meg először azt a szervezetet, amelynek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött iratanyagából a tanulmány alapját képező dokumentumok kikerültek. Mi is volt az „agitprop” bizottság feladata, milyen ügyekben volt illetékes, kik voltak a tagjai? Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. november 11-én határozott arról, hogy az agitáció megjavítása, érvanyagok kidolgozása, a helyi pártszervek agitációs tevékenységének segítése céljából Agitációs és Propaganda Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell létrehozni. A Bizottság feladata volt a párt- és állami agitációs és propaganda tevékenység összehangolása, fő feladatainak meghatározása, az agitáció és propaganda eszközeivel a politikai célok megvalósításának elősegítése. A Bizottság minden ideológiai, kulturális és tájékoztatási kérdésben illetékes volt, részint a tézisek kidolgozásában, javaslattételben, de bizonyos személyi kérdések eldöntésében is. A Bizottságban zömmel központi bizottsági tagok dolgoztak. A testület féléves munkaterv alapján tevékenykedett. A Bizottság az ideológiai, kulturális, művészeti, irodalmi, tudományos, egyházpolitikai, nemzetiségi, egészségügyi, közoktatási, agitációs, propaganda, sajtó-rádió-televízió, könyvkiadás, ünnepek, évfordulók témakörben készült előterjesztésekkel és az elméleti munkaközösségek tevékenységével is foglalkozott. Határozatokat nem hozott, csak ajánlásokat tett és állásfoglalásokban rögzítette véleményét. Ez az esetek nagy részében egyben a párt irányvonalát is jelentette az adott kérdésben. Az előteijesztéseket véleményével továbbította a Politikai Bizottság (PB) vagy a Központi Bizottság (KB) felé, vagy jóváhagyólag tudomásul vette, illetve intézkedéseket kezdeményezett; gyakorlati kérdésekben (például utca-, intézmény-elnevezések, rendezvények stb.) döntött. Utolsó (jegyzőkönyvvel dokumentált) ülését, immár Társadalomtudományi Bizottság néven 1989. június 14-én tartotta. A Bizottság által végzett munka fontosságát jól jellemzi a tagok összetétele. Álljon itt három névsor, a korszak elejéről, közepéről és legvégéről. 1960-ban vezetője Szirmai István (a KB tikára), tagjai: Benke Valéria (KB- tag, művelődésügyi miniszter), Kállai Gyula (KB- és PB-tag, miniszterelnökhelyettes), Nemes Dezső (KB- és PB-tag, a Népszabadság főszerkesztője), OrDécsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez 5 A fejezet összeállítása Némethné 2003 vonatkozó részei alapján történt. 67
