A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)

Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez. Válogatás az Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottságának irataiból

hiszen e dokumentumok tartalmaznak olyan információkat, amelyek máshol esetleg nem találhatóak meg, így akár újabb kutatások alapjai is lehetnek. Ugya­nakkor szerepelnek köztük olyanok is, amelyek „nem vezetnek sehová”, inkább csak egyfajta korrajzként, egy (szerencsére) letűnt kor hangulatát hivatottak jellemezni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottsága5 Vizsgáljuk meg először azt a szervezetet, amelynek a Magyar Nemzeti Le­véltár Országos Levéltárában őrzött iratanyagából a tanulmány alapját képező dokumentumok kikerültek. Mi is volt az „agitprop” bizottság feladata, milyen ügyekben volt illetékes, kik voltak a tagjai? Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. november 11-én határo­zott arról, hogy az agitáció megjavítása, érvanyagok kidolgozása, a helyi párt­szervek agitációs tevékenységének segítése céljából Agitációs és Propaganda Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell létrehozni. A Bizottság feladata volt a párt- és állami agitációs és propaganda tevékenység összehangolása, fő felada­tainak meghatározása, az agitáció és propaganda eszközeivel a politikai célok megvalósításának elősegítése. A Bizottság minden ideológiai, kulturális és tájé­koztatási kérdésben illetékes volt, részint a tézisek kidolgozásában, javaslattétel­ben, de bizonyos személyi kérdések eldöntésében is. A Bizottságban zömmel központi bizottsági tagok dolgoztak. A testület fél­éves munkaterv alapján tevékenykedett. A Bizottság az ideológiai, kulturális, művészeti, irodalmi, tudományos, egyházpolitikai, nemzetiségi, egészségügyi, közoktatási, agitációs, propaganda, sajtó-rádió-televízió, könyvkiadás, ünnepek, évfordulók témakörben készült előterjesztésekkel és az elméleti munkaközössé­gek tevékenységével is foglalkozott. Határozatokat nem hozott, csak ajánlásokat tett és állásfoglalásokban rögzítette véleményét. Ez az esetek nagy részében egyben a párt irányvonalát is jelentette az adott kérdésben. Az előteijesztéseket véleményével továbbította a Politikai Bizottság (PB) vagy a Központi Bizottság (KB) felé, vagy jóváhagyólag tudomásul vette, illetve intézkedéseket kezdemé­nyezett; gyakorlati kérdésekben (például utca-, intézmény-elnevezések, rendez­vények stb.) döntött. Utolsó (jegyzőkönyvvel dokumentált) ülését, immár Társa­dalomtudományi Bizottság néven 1989. június 14-én tartotta. A Bizottság által végzett munka fontosságát jól jellemzi a tagok összetétele. Álljon itt három névsor, a korszak elejéről, közepéről és legvégéről. 1960-ban vezetője Szirmai István (a KB tikára), tagjai: Benke Valéria (KB- tag, művelődésügyi miniszter), Kállai Gyula (KB- és PB-tag, miniszterelnök­helyettes), Nemes Dezső (KB- és PB-tag, a Népszabadság főszerkesztője), Or­Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez 5 A fejezet összeállítása Némethné 2003 vonatkozó részei alapján történt. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom