A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez. Válogatás az Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottságának irataiból
Décsey Sándor Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez Válogatás a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottságának irataiból A helytörténeti források Egy település történetének megírása nem kis feladat. Ez különösen akkor igaz, ha a teljes történet, több évszázad feltárása a cél, de igaz akkor is, ha csak rövidebb időintervallum, néhány évtized, vagy akár csak néhány fontos nap eseményeinek rekonstruálására vállalkozunk. Először is számba kell venni a lehetséges forrásokat. Nézzük először az írott forrásokat. A könyvtárakban fellelhetőek az adott településről más szerzők tollából korábban megjelent müvek. Az írott források közé tartoznak a település és tágabb környezetének sajtótermékei, fényképek, képeslapok, a helyi események plakátjai, meghívói is. Ezek - szerencsés esetben - valamilyen helytörténeti gyűjteményben együttesen is fellelhetők és olvashatók.1 Az írott források másik csoportját a múltra vonatkozó eredeti dokumentumok jelentik. Ezek különböző levéltárakban találhatóak. Elsősorban a területileg illetékes megyei levéltár,1 2 különböző egyházi levéltárak, hadi múlttal (elsősorban helyőrséggel) rendelkező - vagy rendelkezett - települések esetében a Hadtörténelmi Levéltár és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi a településre vonatkozó iratokat. Természetesen más gyűjteményekben is találhatóak írott források: múzeumok és könyvtárak kézirattáraiban vagy akár nagyvállalatok (például Tapolca esetében a MÁV) irattáraiban is. A 20. és 21. század történéseinek fontos forrásai a hang- és filmfelvételek. Szó szerint beszédes emlékei a múltnak, legyenek akár bármilyen vezető testüle1 A tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum helyismeretei részlege ilyen gyűjtemény. A felsoroltakon kívül őriz és folyamatosan gyűjt kéziratokat, visszaemlékezéseket, eredetiben más helyeken őrzött források másolatait, illetve sok más Tapolcához és a tapolcai emberekhez kapcsolódó dokumentumot. 2 Tapolca esetében rögtön kettő is, hiszen a település 1950. március 16-ig Zala (vár)megyéhez tartozott, így a történeti források egy része nem a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárában, hanem Zala Megyei Levéltárában találhatók. 65
