A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Czetz Balázs: A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében
Czetz Balázs A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében Fejér megyében a Rákosi-korszak alatt addig soha nem látott mértékű ipari beruházások történtek. Új városok, gyárak, erőmüvek alapjait rakták le a korra oly jellemző módon hatástanulmányok, megvalósítási koncepciók nélkül. A politikai akarat ezen a téren is könnyedén felülírta a józan gazdasági számításokat, a racionalitást. Az erőltetett iparosítás hatása természetesen nem csak gazdasági, hanem társadalmi téren is jelentkezett. Ezeket a folyamatokat erősítette a településfejlesztés központilag szabályozott rendszere, amely főleg a kistelepüléseket érintette hátrányosan. Az alábbi tanulmányban - az adott keretek között - arra teszek kísérletet, hogy bemutassam a megyében zajló főbb gazdasági folyamatokat, elsősorban a kiemelt beruházásokra koncentrálva, és ezzel párhuzamosan ismertessem a korszak településfejlesztési koncepcióinak Fejér megyei hatását. 1948-ban kelt az MDP programnyilatkozata, amelyben egyértelműen a nehézipar fejlesztését szorgalmazta és kimondta, hogy „a nehézipar kiépítése mellett elsősorban a minőségi ipari munka fejlesztése szükséges”.1 Ennek szellemében született 1949. április 2-án a Központi Vezetőség határozata az ötéves tervről. Ez már tartalmazta azt az elképzelést, miszerint Magyarország az ötéves terv eredményeinek köszönhetően agrár-ipari országból ipari-agrár országgá változik.1 2 Itt fogalmazták meg azt is, hogy az iparosodás érdekében 300 ezer új munkásra lesz szükség.3 A Dunántúl ígéretet kapott arra, hogy az iparban szegény megyék fejlődése érdekében ipari beruházások valósulnak meg.4 Az országgyűlés 1949. december 10-i ülésén fogadta el, és az 1949. XXV. évi törvényként jelent meg a népgazdaság első ötéves terve. A törvényben jelentősen emelték a korábbi tervszámokat, például az 5. paragrafusa szerint az iparba 480 ezer új munkást kellett volna munkába állítani, ami 180 ezer fős emelkedést jelentett az eredeti elképzeléssel szemben.5 A szovjet típusú 1 A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata. Izsák 1998: 25-26. 2 Ennél is tovább ment az ötéves terv 1951-es módosítása, amely már kimondta: „Magyarországot a vas és acél országává, a gépek országává, fejlett ipari országgá alakítjuk”. 1951. évi II. törvény az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításáról. 3 A Központi Vezetőség határozata az ötéves tervről. Izsák 1998: 57-59. Lásd még: Belényi 1984. 4 A Központi Vezetőség határozata az ötéves tervről. Izsák 1998: 57-59. 5 1949. évi XXV. törvény a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről, az 1950. január 1-től az 1954. december 31-ig terjedő időszakra. 53
