A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”. Ajka város születése a helyi sajtó tükrében
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története Az írások városi viselkedésformákra „nevelik” olvasóikat, illetve leírják azokat a szükséges külső, városképi elemeket, amelyek - a cikkírók szerint - elengedhetetlenek a „falusiasság” száműzéséhez Ajka város új arculatából. * * * Ajkán jóval az erőltetett szocialista iparosítás éveit megelőzően elindult az iparosodás folyamata, amelyet egy lassú településfejlődés is követett. A falu népessége folyamatosan gyarapodott, a település 1925-től már nagyközséggé vált, a két világháború közötti időszakban a helyi társadalomban az őstermelői csoportok mellett kialakult a bányához és az üveggyárhoz kapcsolódó ipari szakmunkás réteg is. Az ötvenes évektől beözönlő „új honfoglalók” ennek a társadalmi mikrokömyezetnek az egyensúlyát borították fel, hiszen csak számarányukból fakadóan sem lehetett szó az ajkai társadalomba való beilleszkedésükről, alkalmazkodásról valamiféle adott lokális normarendszerhez. Forrásaimból nem derül ki, hogy az „eredeti” ajkaiak és az újonnan érkezők között voltak- e konfliktusok, mi történt az említett üveges* 34 vagy bányász dinasztiák leszár- mazottaival. Azonban annyi bizonyos, a város eredeti épületállományából jelentős mennyiséget szanáltak (legalábbis a „falusias” belső negyedeket eltüntették), az egybefüggő régi lakónegyedeket pedig megbontották.35 így a településen élő új és régi lakók térbeli keveredése valószínűsíthető. Az 1960-1961-es helyi napilapok az eredeti társadalomról alig tudomást véve (egységesen a meghaladandó falusiasság képével azonosítva azt) próbáltak új városi identitást megfogalmazni, amelynek alapelemei: a település városias arculata, több tízezer embert is kiszolgáló hatékony városi infrastruktúra és a településen élők urbanizált életmódja. Dolgozatom az áttekintett források általános elemzését végezte csak el, de a témával kapcsolatban még számos feldolgozható elem maradt, például a nehézipari városokat sújtó (így Ajkán is felmerülő) női munkahelyek hiánya, a munkásszállókon élő (a cikkekben időnként huligánokként is megjelenő) fiatal férfiak és a „városiak” konfliktusai, vagy a nagy bevándorlással együtt jelentkező jelentős továbbköltözési mozgalom, városi ki- és bevándorlás témája. különböző városias elvárásokhoz kellett adaptálódni, hanem abból, hogy nem volt mihez alkalmazkodni. Hogy nem volt egy koherens helyi társadalom, hogy meg kellett teremteni ezt a koherenciát.” Szirmai 1988: 126. 34 Az üveggyárról készült kötetben szerepelnek interjúk, beszélgetések is, például egy régi üveges mesél családjáról, amelyben az apa és a nagyapa is üveggyári szakmunkás volt, a férfi emlékei szerint ők még cseh és német nyelvű szakirodalmat is olvastak szabadidejükben. Barta- Erdélyi - Székely 1978: 125. 35 Lebontásra került az üveggyári barakktelep, de a csingeri (szintén lakóbarakkokból álló) bányászlakótelep egy része ma is áll. Ma ez Ajka városszéli, legreménytelenebb környéke. 260
