A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)

Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”. Ajka város születése a helyi sajtó tükrében

A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története Az írások városi viselkedésformákra „nevelik” olvasóikat, illetve leírják azokat a szükséges külső, városképi elemeket, amelyek - a cikkírók szerint - elengedhe­tetlenek a „falusiasság” száműzéséhez Ajka város új arculatából. * * * Ajkán jóval az erőltetett szocialista iparosítás éveit megelőzően elindult az iparosodás folyamata, amelyet egy lassú településfejlődés is követett. A falu népessége folyamatosan gyarapodott, a település 1925-től már nagyközséggé vált, a két világháború közötti időszakban a helyi társadalomban az őstermelői csoportok mellett kialakult a bányához és az üveggyárhoz kapcsolódó ipari szakmunkás réteg is. Az ötvenes évektől beözönlő „új honfoglalók” ennek a társadalmi mikrokömyezetnek az egyensúlyát borították fel, hiszen csak szám­arányukból fakadóan sem lehetett szó az ajkai társadalomba való beilleszkedé­sükről, alkalmazkodásról valamiféle adott lokális normarendszerhez. Forrásaim­ból nem derül ki, hogy az „eredeti” ajkaiak és az újonnan érkezők között voltak- e konfliktusok, mi történt az említett üveges* 34 vagy bányász dinasztiák leszár- mazottaival. Azonban annyi bizonyos, a város eredeti épületállományából jelen­tős mennyiséget szanáltak (legalábbis a „falusias” belső negyedeket eltüntették), az egybefüggő régi lakónegyedeket pedig megbontották.35 így a településen élő új és régi lakók térbeli keveredése valószínűsíthető. Az 1960-1961-es helyi na­pilapok az eredeti társadalomról alig tudomást véve (egységesen a meghaladan­dó falusiasság képével azonosítva azt) próbáltak új városi identitást megfogal­mazni, amelynek alapelemei: a település városias arculata, több tízezer embert is kiszolgáló hatékony városi infrastruktúra és a településen élők urbanizált élet­módja. Dolgozatom az áttekintett források általános elemzését végezte csak el, de a témával kapcsolatban még számos feldolgozható elem maradt, például a nehézipari városokat sújtó (így Ajkán is felmerülő) női munkahelyek hiánya, a munkásszállókon élő (a cikkekben időnként huligánokként is megjelenő) fiatal férfiak és a „városiak” konfliktusai, vagy a nagy bevándorlással együtt jelentke­ző jelentős továbbköltözési mozgalom, városi ki- és bevándorlás témája. különböző városias elvárásokhoz kellett adaptálódni, hanem abból, hogy nem volt mihez alkalmazkodni. Hogy nem volt egy koherens helyi társadalom, hogy meg kellett terem­teni ezt a koherenciát.” Szirmai 1988: 126. 34 Az üveggyárról készült kötetben szerepelnek interjúk, beszélgetések is, például egy régi üveges mesél családjáról, amelyben az apa és a nagyapa is üveggyári szakmunkás volt, a férfi emlékei szerint ők még cseh és német nyelvű szakirodalmat is olvastak sza­badidejükben. Barta- Erdélyi - Székely 1978: 125. 35 Lebontásra került az üveggyári barakktelep, de a csingeri (szintén lakóbarakkokból álló) bányászlakótelep egy része ma is áll. Ma ez Ajka városszéli, legreménytelenebb környéke. 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom