A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)

Cserős Borbála: Új város – új káderek: Várpalota az 1950-es évek első felében. A helyi politikai elit kiépítésének folyamata és forrásai

Cserős Borbála r Uj város - új káderek: Várpalota az 1950-es évek első felében A helyi politikai elit kiépítésének folyamata és forrásai „Hatalmas építkezéseket valósítunk meg, és így Várpalotán is, amely vá­rossá fejlődött [sic!], komoly építkezések és komoly beruházások jönnek létre, így a tanácsapparátus is komoly feladatot kap a városunknak a ki­bővítése és a szépítése terén.”' A 2010-ben - az Atelier Európai Historiográfia és Társadalomtudományok Doktori Programon (ELTE) - megkezdett doktori kutatásomban Várpalota szo­cialista város létrejöttét, létrehozásának folyamatát kezdtem el vizsgálni a lokális viszonyrendszerek tükrében. Az alábbi tanulmány e kutatás első eredményeit mutatja be. Az írás első felében Várpalota szocialista város létrejöttének történe­tét foglalom össze röviden, míg a második részében a kiépülő politikai rendszer helyi működtetőivel, a tanácsi káderekkel foglalkozom. I. Várpalota szocialista város története 1. Bevezetés: a szocialista városok Várpalota ún. középváros, Budapesttől kilencven kilométerre található dél­nyugati irányban, Veszprém, Ajka és Pápa után Veszprém megye negyedik leg­nagyobb városa. A település szempontjából elsősorban az 1950-es és az 1960-as évek fejlesztései, építkezései a meghatározóak, hiszen város- és társadalomszer­kezete alapvetően ekkor alakult ki, illetve ekkor alakították ki. A szocialista kori településpolitikát kutatók közül már többen megfogalmazták, hogy „a magyar politikai vezetés körében a településpolitika a gazdaságfejlesztés és radikális társadalom-átalakítás egyik eszközeként, részben céljaként és következménye­ként fogalmazódott meg”.“ Várpalota bár hosszú múltra visszatekintő település, de ún. szocialista varosként vált ismertté. Már a város létrejöttét deklaráló be­lügyminiszteri rendeletben is így határozták meg az új várost: 1 2 1 MNL VeML XXIII. 629. 2. d. (sz. n.) Kétéves káderfejlesztési terv. (A szövegben közölt idézeteket eredeti helyesírás szerint adom közre - Cs. B.) 2 Lásd például Hajdú 1993: 41. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom