A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”. Ajka város születése a helyi sajtó tükrében
Valló Judit:,, Elvtársak, várossá lettünk” 6. Ajka városközpontja a katolikus templommal (1960-1970-es évek fordulója) Forrás: Ajkai Fotóklub „Ajka ma már mégiscsak város” - városépítő diskurzus A Középdunántúli Napló, majd Ajkai Napló 1960-1961 közötti - Ajkára vonatkozó - cikkei előszeretettel használták a régi „falusi”, illetve modem „városi” toposzokat, alig vettek tudomást a település ipari múltjáról. Szanálásra ítéltek minden épületet, ami falusias: azaz alacsony. Ez a szemlélet vált uralkodóvá a településfejlesztés városképet meghatározó első húsz évében is. Ajka ekkor gyakorlatilag új településsé vált. Majdnem a teljes régi épületállomány, így például a Nimsee-kúria, de még a negyvenes években épített jó minőségű, tetszetős házakból álló készenléti lakótelep is lebontásra került. Itt meg kell jegyezni, hogy a szanálás - ami egyébként nagy elégedetlenséget váltott ki a városban - csak az 1970-1980-as évek fordulóján zajlott le, a város ekkorra már belső területének számító részén pazarlásnak tartották a kertes nagy házakat meghagyni 35 lakással, amikor ugyanerre a területre sok lépcsőházas négyemeletes panel- szalagházat is be lehetett zsúfolni. A helyi sajtó első éveiben olyan „városépítő” diskurzus alakult ki a lapok hasábjain, amelyben igyekeztek meghúzni a falusi-városi életmód, viselkedésformák közötti határvonalakat, illetve megfogalmazták azokat a formai elemeket és szolgáltatási minimumokat, amelyeket egy városi szintű településnek biztosí255
