A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”. Ajka város születése a helyi sajtó tükrében
Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk" A nagyközség urbanizációs deficitje az ötvenes évektől csak tovább halmozódott, a várossá nyilvánítás idejére pedig előállt a korszak szocialista új városaira” jellemző helyzet: sokezres bevándorló népesség zúdult a falvakból összeférnek, valójában csak közigazgatásilag létező település nyakába. Nézzük milyen épített környezettel, lakásállománnyal rendelkezett Ajka ekkor! Ajka város indulása Markos György Ajkáról szóló kötetében részletesen bemutatja a hatvanas évek elejének zilált városképét: a bokorszerüen szétszórt (más perspektívából, a faluközpontok köré szervezett) egyszintes lakóházakat, a bánya és az üveggyár közelébe telepített munkásbarakkokat, az ideiglenes új városközpontot, illetve az első lakótelepi épületeket.14 A város ekkori épületállománya a beáramló új népességhez képest alacsony számú lakást tartalmazott, amelyek nagy részben komfprt nélküli, rossz minőségű otthonok voltak. 1960-ban az ajkai lakások felében volt csak vízvezeték, és átlagosan 100 otthonban ekkor 450 lakó élt (ami * 1 13 Ajkát Beluszky Pál, Papp József, Szirmai Viktória és Germuska Pál is a szocialista iparvárosok közé sorolja. Utóbbi négy kritériumot sorolt fel az ilyen típusú városok meghatározására: a politika és a gazdaságpolitika általi kiemelt szerepet, a városalapítással az urbanizálatlan térségek ipari fejlesztését, a szocialista városokban az iparban foglalkoztatottak túlsúlyát, és a modem építészeti és várostervezési- szervezési elméletek gyakorlati megvalósulását. Germuska 2004. 49-51. 1 „Az ajka-csingervölgyi lakóteleptől vagy a Jókai-bánya lakótelepeitől kezdve szinte megszakítatlan sorban húzódnak a részben falusias jellegű, [... részben] barakkjellegű munkásházak [...]. A vasútvonaltól É-ra és a vasútállomástól Ny felé terül el a régi Ajka nagyrészt teljesen falusi, legjobb esetben kis- és külvárosi jellegű házaival. A házakat kisebb-nagyobb veteményeskertek és gazdasági udvarok övezik, amelyekben - a város közepén - burgonyát, kukoricát termelnek, sertést hizlalnak, sőt szarvasmarhát tartanak a tulajdonosok. Megbontja ugyan a falusi jelleget, de előnyösebbé nem teszi a »városképet« az üveggyárnak a kis házak közé ékelődött korszerűen újjáépített telepe és-a régi, teljesen barakkszerű, nyomortanyákra emlékeztető üveggyári lakótelep [...]. Tovább ENY-ra [...] alakult ki a régi falu és az új város jelenlegi, ideiglenesnek tekintett központja. Itt van a tanácsháza, könyvtár, eszpresszó, étterem, benzinkút és a templomok [...], [nem messze] terül el a timföldgyár és az alumíniumkohó igen jó ízléssel tervezett lakótelepe, amely a negyvenes évek elején és az ötvenes évek elején épült [...]. Tovább Ny felé a kép hirtelen megváltozik. A falusi jellegű házakkal, a parkosított, villanegyed- szerű lakóteleppel és a munkás családi házakkal éles ellentétben hirtelen korszerű, több- emeletes modem lakóépületek tömbjei emelkednek. Ez Ajka új, valóban városi jellegű része, ill. még csak lesz az. Az építkezés helyenként már befejeződött, helyenként folyik, sajnos, eléggé vontatott ütemben. A terep még rendezetlen, a korszerű házak között még ott állnak a felvonulási épületek és anyagraktár-telepek. A közművesítés még nem fejeződött be. Az utcák még alig nevezhetöek utcának.” Markos 1967: 127-130. 253
