A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)

Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”. Ajka város születése a helyi sajtó tükrében

Valló Judit „Elvtársak, várossá lettünk”1 Ajka város születése a helyi sajtó tükrében Ajka községet 1959 novemberében nyilvánították várossá. Az új szocialista iparváros négy korábbi falu: Ajka, Bódé, Tósok és Berénd összevonásából szüle­tett. A városalkotó községek elszórtan, egymáshoz lazán kapcsolódva, nagy területen feküdtek, így az új város egyes részei között 8-10 kilométeres távolsá­gok is voltak.1 2 1959-ben ugyan mindegyik település rendelkezett saját falumag­gal, de közös központi városi tér ekkor még nem létezett (ahogy városias arculat, infrastruktúra sem). A törzstelepülés faluközpontja is földes, poros utcákból, egyszintes falusi házakból, veteményeskertekböl állt. A településcsokor városi rangra emelésével így valójában csak megelőlegezték Ajka városiasodását.3 Dolgozatomban először röviden felvázolom az új városként egyesített kö­zségek előéletét, ipari múltját, illetve a szocialista iparosítás előtti népességszer­kezetet, lakáskörülményeket. Ezután tekintem át Ajka mint születő város kezde­ti, hétköznapi problémáit, a település 1960-1961 közötti napi sajtója segítségé­vel. Előzmények: az ajkai térség ipari múltja Ajka alapító települései, 1959-es egyesítésük idején, még jelentős mezőgaz­dasági háttérrel rendelkező falvak voltak, amellett, hogy az iparosodás Ajkán és Bódén (ennek is a Csinger-völgybcn fekvő részén) már a 19. század végén meg­kezdődött. Elsőként 1870-től a csinger-völgyi szénbányászat indult be, amely rövid idő alatt újabb ipari egységeket vonzott az ajkai medencébe. 1878-ban Neumann Bernát üveggyárat alapított Ajkán, nem utolsósorban a vasút és a szén megléte miatt. 1910-től pedig Edelmann Adolf téglagyára kezdte meg működé­1 Köszönettel tartozom az Ajkai Fotóklubnak, különösen Tihanyi György elnöknek, amiért rendelkezésemre bocsátották a tanulmányban szereplő képeslapokat és fotókat. 2 Kazincbarcika, Tatabánya, Várpalota, Ózd, Salgótarján több - úgy-ahogy összeépült - község, illetve kolónia egyesítésével létrehozott „új” városok, amelyek területileg szin­tén rendkívül tagoltak. Germuska 2004: 208. 3 A korábbi időszakban több település Kazincbarcika, Komló, Várpalota is megelőlegez­ve kapott városi címet, azzal a céllal, hogy ipari hátterükre támaszkodva, magasabb települési státusuk generálja majd a városiasodás folyamatát. Az ötvenes évek végére ez a városfejlesztési gyakorlat már alig működött. A helyi területfejlesztéssel foglalkozó Tatai Zoltán szerint Ajka is csak ipari vezetőrétege hatékony lobbijának, kitűnő minisz­tériumi kapcsolatrendszerének köszönhetően kaphatott városi státust. Tatai 2010: 72-73. 247

Next

/
Oldalképek
Tartalom