A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Szüts István Gergely: „A közellátás vonalán támad az ellenség”. A város első hétköznapjai: Várpalota, 1951–1952
Szűts István Gergely „A közellátás vonalán támad az ellenség”1 A város első hétköznapjai: Várpalota 1951-1952 Várpalota 2011 őszén ünnepelte várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. Az 1951 októberében három település összeolvasztásából létrehozott, egykor Közép-Dunántúl egyik legnagyobb ipari központjának számító város arculata a következő évtizedekben jelentősen megváltozott. Nagyipari beruházások, átalakuló városkép jellemezte ezt az időszakot. Tanulmányunkban most mégsem az átalakulás hosszú folyamatát, hanem az indulást, a város első esztendejének mindennapjait igyekszünk feltárni. Ezen belül is olyan általános, a városi tanácsig eljutó ügyekkel, jelenségekkel és problémákkal foglalkozunk, amelyek minden bizonnyal befolyásolták az itt élők közérzetét, illetve meghatározták, folyamatosan alakitották a városról kialakított képeiket. Rövid várostörténet A település közelében a 19. század végén kezdődtek meg az első bányászati feltárások, előbb a Sztáray, majd a Zichy család tulajdonában lévő földterületeken. A bánya 1922-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-hez került és a térségben történt nagyberuházásoknak köszönhetően - így az 1928-ban átadott Fűzfői Ipartelepek és az 1932-ben elkészült Péti Nitrogénmüvek - egyre nőtt a kitermelt szén napi mennyisége. Ennek következtében a korábbi száz-kétszáz fő helyett 1936-ban már 573 munkás dolgozott az aknákban.1 2 Az 1940-es évek elejére a település és környéke a Dunántúl fontos ipari központja lett. Bár az iparban foglalkoztatottak aránya folyamatosan nőtt, ennek ellenére az alapvetően mezőgazdaságból élő lakosság helyzete alig javult. Ezt csak fokozta, hogy a közeli stratégiai fontosságú ipari központok miatt 1944-1945 fordulóján a települést súlyos bombatámadások érték. Ennek következtében lakó- és közintézményeinek jelentős része megsérült vagy megsemmisült. A háborút követően megkezdődött a károk felmérése, azonban csak az 1947- ben meghirdetett hároméves terv keretében fogalmazódott meg a település lehetséges fejlesztési iránya. Központi határozat értelmében Várpalota székhellyel ugyanis egy olyan megújuló nehézipari bázist kívántak létrehozni, amely már az előzetes tervek szerint is alapvetően alakította volna át a 1 MNL VeML XXII1. 627. a. 1. kötet. 1951. április 2. 2 Könczöl 1988: 50. 225
