A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely. Tatabánya története a 20. században
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története foglalkoztatottak is szerepeltek. A keresők 70%-át a fizikai dolgozók alkották, és csupán 17% volt a szellemi foglakozásúak aránya.63 * 65 Tatabányán a várossá egyesítésig nem volt középiskola, csak magánalapítású polgári iskola működött Felsőgallán. A MÁK Rt.-nek nem állt érdekében a középfokú oktatás fejlesztése.66 Miután az alapfokú oktatási intézményekben a gyennekek mindazon ismereteket elsajátították, amelyekre egy leendő bányamunkásnak szüksége lehetett, a vállalat már nem támogatta a diákok továbbtanulását. így az iskolarendszer igények szerinti kialakítása és működtetése megkésett.67 Ez is komoly akadályt jelentett a polgári életformák kialakításában. Tatabányán sokáig nem volt igazi megyeszékhelyhez méltó értelmiségi réteg. A város lakosságának összetétele rendkívül heterogén volt származási, vallási, illetve nyelvi szempontból egyaránt. Nem alakult ki egységes és erőteljes városi társadalom sem, mert az egyes településrészek társadalma szinte külön-külön életet élt.68 A szénbányák állami kezelésbe vétele után a bányaüzemek számos átszervezést éltek át. Az 1952-ben létrejött a Tatabányai Szénbányászati Tröszt, a MÁK Rt.-hez hasonlóan óriási összegeket költött szociális, kulturális feladatokra és például folytatta a lakásépítési programot is. 1967-ben országosan megszüntették a Trösztöket és így létrehozták a Tatabányai Szénbányák Vállalatot. Már ekkor megfogalmazódott az új iparpolitikai koncepció, amely az egyoldalú nehézipari jelleg dominanciájának csökkentését nagyszámú új munkahely megteremtésével kívánta elérni a gépipar és elsősorban a női munkaerőt foglalkoztató könnyűipar telepítésével.69 1973. évi olajáiTobbanás után ismét jelentősebb szerepet kapott a szénbányászat. Hozzákezdtek az eocén-program megvalósításához. A tervek között szerepelt Csordakút, Nagyegyháza, Mány 288 millió tonna szénvagyonának kitermelése.70 A magas költséggel kitermelt szén, a folyamatos vízkiemelés és vízbetörés-veszély kezdte előrevetíteni a bányászat leépülését a környéken. A hetvenes évek elején megkezdett eocén-program kudarcot vallott. A Tatabányai Szénbányák szénvagyona a hagyományos tatai szénmedencében a 20. század nyolcvanas éveinek elejére erősen megfogyatkozott. A régi bányák kimerültek, az újak 63 Gombkötő - Horváth - Ravasz - Rozsnyói - Szántó II. 1972: 165-166. 66 A bányák államosítását követően, de még a várossá egyesítés előtt a kommunista párt kezdeményezésére, és mind a négy község anyagi támogatásával megszervezték az állami gimnáziumot 1946-ban. Ravasz 2007: 72. 67 Ravasz 2007: 72-73. 68 Germuska 2004:213-215. 69 Ádám 2002: 18-19 70 Gyüszi 2007: 23. 222
