A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Nagy Szabolcs: „Rekonstrukció” és „rehabilitáció”. Veszprém belvárosának Kádár-kori „ modernizálása ”
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története 1945 elejéig, a felszabadulás napjáig, úgyszólván állandóan tüzzel- vassal, a legkegyetlenebb terrorral irtották. Itt talán az országosnál is nagyobb volt az elnyomatás, kegyetlenebb a terror. Veszprém ma az ország egyik legjelentősebb vegyipari centruma. Veszprém város és megye munkásai ott vannak mindenütt, ahol a szocializmus építéséből, vagy a párt politikájának más vonatkozású megvalósításából ki kell venniük a részüket”20 Mindezen indokok mellé sorakozott a már részben érintett - Veszprémtől független - új építészszakmai koncepció kialakulása is, mely szerint a történelmileg létrejött „főterek” helyett, a modem városok központi elemévé egy új településrész típust a „városközpontot” kell tenni. Ennek mibenlétét - Veszprém példájának ismertetésén keresztül - az alábbiakban világította meg a Márton munkájáról cikket közlő - s fogalmazásmódjából következtethetően vele együtt dolgozó - Hollay György. „Azok az ismeretek, amelyeket városközpontok újszerű kialakításának tekintetében megismertünk, zömében új városok létesítése során alakultak ki, így a módszert megfelelően át kellett értékelni - városrekonstrukció - tehát meglevő város adottságaira. Ilyen formában Veszprém városközpont kialakítását joggal tekinthetjük hazai vonatkozásban olyan példának is, ahol érvényre juttattuk mindazokat a funkcionális alapelveket, amelyek az új városközpontokra jellemzőek:- a városon áthaladó főközlekedési útvonal nem szeli át a városközpontot, hanem közvetlen, mellette halad el,- a főforgalmi útról autóparkoló és autóbusz megállóhelyek ágaznak le a városközpont felé, hogy a parkoló és megállóhelyektől, közúti forgalmi utakat már ne kelljen a látogatóknak keresztezniük azért, hogy a város- központ egyes létesítményeit megközelíthessék,- a városközpont kereskedelmi létesítményeinek áruszállításához, míg egyéb létesítményeinek kiszolgáló - gazdasági jellegű - forgalmához közvetlen ún. szerviz-utak létesültek a főforgalmi útról való leágazással,- a városközpontban centrálisán kerül elhelyezésre a bevásárlóközpont - ezen belül áruház, szaküzletek, szolgáltató és vendéglátó létesítmények- amelyeknek egymással való szerves kapcsolatára ún. »gyalogos sétáló utca« létesül,- a városközpontban felépítésre kerülő objektumokat, mint- adminisztratív jellegű,- kereskedelmi jellegű, 20 Pap 1970. 196
