A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Budai László: Fotókra dermedt múlt Várpalotáról, avagy részei lehetnek-e a közkönyvtárak helyismereti gyűjteményének a családok által őrzött hétköznapi fényképek?
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története a könyvtár a személyhez fűződő jogokat sérti, ha más képmásával vagy hangfelvételével visszaél. Ezt úgy kerülhetjük el, ha a képmás vagy hangfelvétel bárminemű közzététele előtt az érintett személy hozzájárulását kérjük. Ez alól kivételt képez, ha a képmás vagy hangfelvétel nyilvános közszereplés során készült, valamint táj- és utcarészletek megörökítése során került a felvételre az adott személy, és az ábrázolás nem egyéni, hanem a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosan lezajlott eseményeket. A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozásához minden alkalommal az ábrázolt személy hozzájárulása szükséges, vagyis minden felhasználás esetében külön kérni kell a beleegyezését. A könyvtár a fényképek állományba vételével nem szerez kizárólagos rendelkezési jogot, hiszen - mint ahogyan fentebb is szó volt róla - a nyilvánosságra hozatalról csak az ábrázolt, illetve a felvételen szereplő személy jogosult dönteni.16 A megörökített személy halála után - mivel a Ptk. 22. §-a értelmében halott embernek személyiségi jogai nincsenek, hiszen a jogképessége a halállal megszűnik - a könyvtárnak a kegyeleti jogra kell tekintettel lennie. Ilyenkor a Ptk. 85. § 3. bekezdése értelmében „Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jó hímevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult.”17 Az esetleges jogi bonyodalmak megelőzésére az szolgálhat, ha mindkét fél számára megfelelő szabályozást nyújtó jogi nyilatkozat készül a könyvtári állományba beadott fotókról és azok felhasználási lehetőségeiről. Várpalota múltja az itt élő összes ember múltjának mozaikja (is) Könyvtárvezetői tevékenységem kezdetétől fontosnak tartottam hangsúlyozni, hogy a helyismereti gyűjtemény szervezése során figyelembe kell vennünk a településen élő vagy ahhoz kötődő minden egyes ember múltját, mert az ő privát életüknek mozaikjai elválaszthatatlanok Várpalota múltjának egészétől. Persze rendszerszemlélettel közelítve itt is el lehet mondani, hogy az egész település története több ugyan, mint az alkotóelemek történetének egyszerű összegzése, de az egész működésének pontosabb megértését szolgálhatja, ha ismerjük az alkotóelemek történetét is. Ezt 2009 októberében a Várpalotai Helyismereti Portál indulása során, annak Genealógia menüpontja kapcsán a következőképpen fogalmaztam meg: 16 Ezt Törő Károly a következőképpen foglalja össze: ,,[a] képmás készítője, megszerzője a képmást hordozó testi tárgy tulajdonának a megszerzésével nem szerez kizárólagos rendelkezési jogot a képmás mint eszmei jószág felett.” Törő 1979: 524. 17 Lásd Ptk. 12
