A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Horváth Sándor: Sztálinvárosi mítoszok
Horváth Sándor Sztálinvárosi mítoszok „vonatrakományszám hozták oda a pesti kurvákat dolgozni, és az exkavátor néha csecsemőholttesteket emelt ki a földből” (Örkény István Sztál invárosról)1 „A vonat tele volt kialvatlan emberekkel. Szeszpárás levegőben nagy szövegek úsztak. Mindenki Dunapentelére tartott. Képzeletemben már ott is voltam, láttam a város épületeit, az égre nyúló hosszú darukat, a téglatestü üzemeket, fegyelmet, rendet, vidámságot, nótás kedvet, ahogy akkoriban minden brossúrában meg volt írva. Ebből a furcsa kábulatból hamarosan nagy nyüzsgés, pakolás rázott fel. Megérkeztünk. Állványerdő mellett húzott el a vonat, majd megállt egy lapos kis felvonulási épület előtt. Kellemetlen, hűvös szél fújt. Kavarta a port, tolta maga előtt istentelenül. Városnak se híre, se hamva. Csak messzebb magaslott néhány befejezetlennek tűnő épület.”* 1 2 Sztálinváros története sok embernek a fapados vonaton kezdődött.3 A városba tartók és az onnan távozók más-más távolságból észlelték a települést és különböző hatásokat keltettek a városról szóló beszámolóikkal. Ezzel folyamatosan alakították azt is, hogy ki mit remélt a rendszertől vagy mit gondolt a szocializmusról, amelynek az országban ez a város volt a legköltségesebb szimbóluma. Sztálinvárosnak annyi arca volt a külvilág szemében, ahányan ábrázolták, s annak ellenére, hogy teljesen új jelenségnek számított, mégis a hagyományos nemzeti mítoszok elbeszélésmódjait ötvözte a város imázsa.4 Emellett Sztálinváros éppúgy a , jöttmentek” városának számított Magyarországon, mint az amerikaiak E tanulmány első, rövidebb változata megjelent A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros (Budapest, 2004) című könyvem egyik fejezeteként, amit a könyv amerikai kiadása miatt jelentősen átdolgoztam. 1 Lázár 1979: 168. ' Visszaemlékezés. Idézi: Miskolczi 1980: 17. ’ A város története a falusi-városi migráció kontextusában is ábrázolható, melynek egyre bővülő irodalma van. Ennek egy részével (például: Harrison 1993; Westley et al. 2001) vitatkozva: a Sztálinvárosba irányuló migráció csak részben magyarázható a szegénységgel vagy munkaerő-piaci okokkal. Az ideológiai motivációk mellett a bevándorlásról folytatott hivatalos közbeszéd is meghatározta a város, ezáltal a szocializmus célkitűzéseinek imázsát, mint azt az alábbiakban bizonyítom. 4 Gyáni 2011. 127
