A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Hermann István: A szocialista kori Pápa (1949–1989). Szubjektív esszé
visszakerült volna eredeti munkahelyére, a tcxtilgyárba, nem, ő lett Németh helyett a Járási Hivatal vezetője. Németh Zoltán hivatalban töltött tíz évének elején volt a Református Kollégium fennállása 450. évfordulójának ünnepsége: öregdiákokkal, az élen Somogyi Józseffel, a Képzőművészeti Főiskola rektorával, Csoóri Sándor elmondani nem engedett beszédével, emléktáblákkal és szoborállításokkal, a Tankönyvkiadónál kis protekcióval kiadott, de azért nagyon jó kollégiumtörténcttel, az első pápai filatéliai csemegével, a „450 éves a pápai Kollégium” bélyeggel. Megbízatásának vége felé újult meg műemlékileg a belváros, és ekkor kapta meg a Hild- díjat, majd eljött a rendszerváltoztatás, aminek a dátuma Pápán 1990. október 26-a, az első szabadon választott képviselőtestület első ülésének napja! * * * Hermann István: A szocialista kori Pápa (1949- 1989) Városunkat szokták diákvárosnak, katonavárosnak, kereskedővárosnak is nevezni, de szinte hihetetlen, hogy iparváros, vagy inkább munkásváros is volt Pápa. Sőt, az 1950-cs évekig a megye legiparosodottabb települése volt! A városi foglalkoztatottak mintegy 60%-a dolgozott ipari üzemekben. (1910-ben ez az arány még csak 47% volt). A legnagyobb cég a Pcrutz Testvérek Szövőgyára volt, mintegy 1800 fővel. Később egyesült vele a Leipnik és Társa Textilgyár, illetve a Mika Tivadar-félc fonó és szövőgyár. Együtt alkották a híres nyugat-magyarországi textilnégyszög délkeleti tagját. Az államosítások után Pápai Textilgyár néven, nemcsak a szocialista relációban tudta értékesíteni termékeit. A nyolcvanas években az egész európai textilipar váláságával megkezdődött ennek is a hanyatlása. A Poels és Társa Bacon Üzem még rövid ideig részvénytársasági formában működött, majd később, 1950-ben, mint államosított húskonzervgyár működött tovább, először Pápai Húsgyár, majd Pápai Húskombinát néven. Szintén jelentős munkáslétszám, több mint 600 fő dolgozott az Állami Dohánygyárban. A Dohánygyár 1950-ben szűnt meg.14 Pápán a tetszetősen kialakított gyárépületekbe a budapesti Villamos Berendezés és Készülék Müvek leány- vállalatát telepítették Elekthermax néven. A vezetőmémöki gárda Budapestről letelepült családokból állt. Körülbelül 80 főt hónapokon keresztül képeztek tovább a tóvárosi telephelyen, belőlük jött létre az első szakmunkás-középvezetői gárda. Az üzem városunkba telepítése a vidék (nchéz)iparosítása és a háztartások gépesítése programban is jelentős szerepet játszott. Pápán általában lakáshiány volt. Az Elekthermax vállalat dolgozói számára állami lakásépítési program keretében 124 tclepjellegü, összkomfortos lakást építettek. A nehéz lakáshelyzet miatt ez konfliktust jelentett a helyi és a Budapestről ideköltözött, a továbbképzett és a helyi dolgozók között. 14 Jogutóda az egri dohánygyár lett. 105
