Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Boross István: „Proventus Sylvae Bakony" - Erdőhasználati formák a cseszneki uradalom területén a 18. században
Boross István is, amelyet Csetényi István tiszttartó így mesélt el: „1729-dik esztendőben Szent István nap előtt circiter egy héttel sikátori lakosok négyen vagy öten ... panaszra menvén hozzá ... hogy úgymond a varsányiak igen beirtották a Sűrűt ... s kölessel be is vetették... Tiszttartó úr megparancsolta: 'Mennyetek el úgymond négyen vagy öten minthogy amikor irtották akkor is tilalmaztattam, azért a Sűrű mellett egy szegletit a kölesben lekaszállyátok vagy tip- rassátok el vagy etessétek meg!’, de hogy egészben bekaszálják, annyival inkább a búzát széllel szórják, és az eöt petrence szénájokat megh égessék, semmiképpen nem parancsolta..."48 Irtott erdőterületen nemcsak szántót hoztak létre, hanem például a cseszneki gyümölcsöskertek, az uradalmi oltványos és aszalókért is irtásföldön jöttek létre. A cseszneki (vad)körte híre az uradalmon kívülre is eljutott. Ezt bizonyítja, hogy egy szentmártoni és egy palotai asszony 1750 szeptemberében összesen 18 zsák körtét vásárolt az uradalomtól Cseszneken.49 Faizás, favágás A tűzifa jobbára a települések környezetében fekvő, sokszor már újraerdősülő, fiatalos erdőkből származott. Leginkább szárazfaszedéssel gyűjtötték a gyengébb minőségű ágfákat, dorongfákat.50 A tűzifáhozjutás szabadsága élt a legtovább a jobbágyság számára. Kedvezményes engedélyt kapott faizásra egy bizonyos Csányi Ferenc, aki szeme világát vesztette, tűzre való fát vághatott Koromián, azonban a „makktermő fa tilalmaztatik"sl számára. A makkoserdő mellett védelem alatt állt az épületre való fa is, amely a szálerdőkben termő értékesebb fákat jelentette, korlátozottan lehetett kitermelni, a már említett cédulázásos módszerrel kijelölt fákat vághatták ki. Más uradalmak példájára52 logikus lenne feltételezni, hogy a cseszneki uradalomban is jelentős bevételeket hozzon már a 18. században a faeladás. Azonban fakitermelésnek és -eladásnak üzemszerű, szervezett uradalmi keretek közötti nyomait nem találtuk. Ennek alapvető oka a szállítás nehézségeiben rejlik, valószínűleg egyszerűen nem érte meg.53 Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem volt a faeladásnak semmilyen formája. Az 1760-as évektől számtalan quietantia (nyugta) található a cseszneki uradalom iratai között, amelyek erdőbér vagy fejszepénz fizetéséről szólnak. Ennek lefizetése mellett az árendálók maguk vágták ki a „fönnálló" fát, és darabolták fel a „szél törte", a „dűlt" és az „esett" fát. A kivágott élőfa 1,50-2 forintba került, a dűlt fa olcsóbb volt: 50 pénz, 1 forint közötti árban.54 Még a cseszneki uradalmon kívüli falvakból is árendáltak fát a bakonyi erdőben: láziiak, bársonyosiak, varsányiak, litériek, rátótiak, peremartoniak, márkóiak, porvaiak, dudariak fizették évről évre az erdőbért.55 Kézmű- iparosok egyedi favásárlásairól is vannak adatok. Veszprémi deszkametszők: Kerekes Miklós, Süket Istók és Turnier János 1760-ban fizettek a bakonyi fáért 10 forint 50 pénzt. Távolabbi települések iparosai, berhidai, peremartoni, polgár(d)i bognárok is vásároltak feldolgozásra fát. A berhidai ispán a berhidai malomhoz vásárolt 11 fát 10 forintért.56 Az engedély nélküli favágásért büntetés járt, amelyet készpénzben kellett megfizetni az uradalom számára. A földesurak jobbágyi szolgáltatásként az uradalom északi területéről szállíttattak vágott fát Győrbe. Esterházy IV. Dániel 1755-ben Oszlop és Csetény lakosainak robotkötelezettségeit megállapítván ötven öl fa57 megvágására kötelezte jobbágyait, a fát Győrbe voltak kötelesek szállítani és ott eladni, minden öl után 1 tallért tartoztak fizetni a roboton kívül, robotjukba pedig mindezért 5 gyalogos napszám került beszámításra.58 A borzaváriak az ölfa59 megvágása után a majorságba szállították azt. Jellegzetes szolgáltatás volt a karácsonyi fa megvágása az uraság számára: a csesznekiek feladata volt „... egy-egy öl karátsoni fát az uraság számára vágni, béhordani és a tiszt által kimutattandó helyre ölben is rakni..."Talán a legrosszabbul a gyirótiak jártak: „12 szekér fát vinni, mikor kívánom, tartoznak Győrre."60 Ölfa szállítása szekéren (Forrás: Hegyi, 1978. 67.) 90
