Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Márkusné Vörös Hajnalka: A cseszneki Eszterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 17-18. században
A cseszneki Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 17-18. században a jobbágyok majorsági munkájának irányításáért a bérlők ellenőrzéséért.33 Hozzájuk hasonló feladatokat láttak el a majorosgazdák. 1762-ben ispán működött Rédén (Nagy György), Oszlopon (Johann Schentig) és Lókúton (Szulovszky János), majorosgazda Szentkirályon (Szulovszky János). A cseszneki kasznár alá tartozott az 5 erdőkerülő, a várbeli, urasági és szombathelyi hajdú, a számadó pásztorok csoportja, de tőle kapott fizetést a cseszneki tanító Kovács István és ellátást az uradalom két remetéje cseszneki Frater Pál és a bakonyszentlászlói fürdő mellett élő Frater. Esterházy György tiszttartóján keresztül erős nyomást gyakorolt az uradalom falvaiban lakó református és evangélikus lakosság addig csendességben végzett protestáns vallásgyakorlatára. A korabeli egyházlátogatások szerint 1749- ben a cseszneki tiszttartó és az urasági hajdú kényszerítette a protestáns prédikátorokat távozásra, Szentkirályon a meghalt prédikátor helyének betöltését akadályozták meg.34 Korábban Esterházy János a térítés szelídebb eszközeivel élt: templomokat és oltárokat alapított, kegyhelyeket támogatott (többek között Csatkán), s jelentős misealapítványokat tett - igen gyakran református többségű területen. Cseszneken és Bakonyszentlászlón a ferencesek támogatásával és jelenlétével próbálta a híveket megnyerni a katolikus hitnek. Bakonygyiróton plébániát alapított 1716-ban, majd Mária Mennybemenetelének tiszteletére templomot épített. Később, Esterházy Imre halála után ezt a „szelídebb" gyakorlatot folytatták a cseszneki uradalom birtokosai. A cseszneki uradalom a fiatal örökösök kezében Esterházy [III.] Imre nyitrai püspök halála után (1763) a többi örökös nagykorúvá válása után ki-ki átvette a saját birtokrészét.35 Esterházy Gábor Szentkirály, Szentlászló, Szombathely, Lókút és Ácsteszér birtokosa az úrbérrendezés idején (1769) és azt követően telepített a magyarok által lakott falvak egy részébe németeket, miáltal megalapították Németszentkirályt, Németszentlászlót és Németszombathelyt és ezek a 19. század végéig közigazgatásilag is elkülönültek a magyar résztől. Ácsteszérre 1772-ben telepített németeket egységes, mérnökileg kialakított faluszerkezet kialakításával. Esterházy [V.] Imre (1722-1792) lovassági tábornok, majd 1777-től Veszprém megyei főispán örökölte Réde, Gyirót, Sikátor és Szépalma területeit. Ő kezdte el a rédei kastély építését ahová elkészülte után uradalma központját is áthelyezte.36 A főispánt, majd Imre nevű fiát is már itt, a rédei családi kápolnában temették el. Esterházy [IV] Dániel, majd fia Nepomuki János birtokába került Bakonyoszlop, Csetény, Borzavár, Koromla, Hajmás és Veim puszta, megalapítva a család bakonyoszlopi ágát. Az Esterházy család cseszneki ágának rédei és oszlopi szétágazásának története már egy következő előadás tárgya lenne. A cseszneki uradalom szervezete a 18. század közepén TISZTTARTÓ CSESZNEKI KASZNÁR 1 ______ SÁ ROSDI KASZNÁR RÉDEI ISPÁN I OSZLOPI ISPÁN I CSETÉNYI ISPÁN I LÓKÚT-BAKONYI ISPÁN I SZOMBATHELYI MAJOROSGAZDA I CSESZNEKI MAJOROSGAZDA 1 ERDŐKERÜLŐ, SZÁMADÓ PÁSZTOROK 1 ERDŐKERÜLŐ, SZÁMADÓ PÁSZTOROK 1 ERDŐKERÜLŐ, SZÁMADÓ PÁSZTOROK 1 ERDŐKERÜLŐ 1 HAJDÚK, SZÁMADÓ PÁSZTOROK HAJDÚK, ERDŐKERÜLŐ, SZÁMADÓ PÁSZTOROK, TANÍTÓ 77
