Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Hermann István: Ajánlás
Ajánlás A kötet, amelyet a kedves érdeklődő Olvasó a kezében tart, fél évtizedes kutató- és előkészítő munka gyümölcse. A Veszprém Megyei Levéltár munkatársainak 2007-ben nyílt lehetőségük arra, hogy egy hetes tanulmányúton vegyenek részt Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Levéltárban. A tanulmányút célja az Esterházy család cseszneki ágának ott őrzött levéltárában hungarika-, vagy pontosíthatnám így „Veszprémiensio" - kutatás folytatása volt. A Magyarország és a Kárpát-medence egészében kiemelkedő szerepet játszó főúri család tagjai kiterjedt birtokokkal rendelkezett Veszprém megyében is. Esterházy Miklós gróf, az ország későbbi nádora, a család fraknói ágának őse a 17. század második évtizedében jutott felesége, Nyáry Krisztina révén Pápa várához és a hozzá tartozó birtokokhoz. Alig néhány évvel később testvéröccse, Dániel szerezte meg előbb többedmagával, majd egyedül a Bakonyban épült Csesznek várát és a körülötte elterülő uradalmat. Dániel leszármazottai alkotják a család cseszneki ágát. A család Pápán birtokos tagjaival, a pápai (majd később a pápa-ugod-devecseri) uradalom életével már régebb óta foglalkoznak a történészek, számos tanulmány, cikk látott napvilágot munkájuk nyomán. A cseszneki ág története azonban kevésbé kutatott, annak ellenére is, hogy az utóbbi levéltára épségben maradt, igaz, jelenleg az országhatárokon kívül található. A 2007-ben megkezdett kutatásukkal kollégáim erre az iratanyagra szerették volna felhívni a kutatók, mégpedig hangsúlyosan a helytörténeti kutatók figyelmét. A rendkívül gazdag, számtalan Veszprém megyei vonatkozást rejtő irategyüttes áttekintése azonban több éven keresztül tartott. Az adatgyűjtés eredményeképp több ezer oldalnyi mikrofilmfelvétellel gyarapodott levéltárunk gyűjteménye. A lemásolt dokumentumok a 17. századtól egészen a 19. századig nyújtanak adatokat a Bakonyban elterült uradalom és falvak életéről. A másolatban immár Veszprémben is elérhető dokumentumok összegyűjtése volt e kutatás egyik hozadéka. A másik eredménye pedig egy határokon átívelő együttműködés lett a Szlovák Nemzeti Levéltár, a Szlovák Nemzeti Levéltár Vágsellyei Fióklevéltára, valamint a Fejér, Vas, Győr-Sop- ron Megyei Levéltár és a Veszprém Megyei Levéltár között (ma már ez utóbbiak is „fiók", a Magyar Nemzeti Levélár megyei levéltárai). A pozsonyi kutatás szüneteiben vetődött fel a két ország levéltárosaiban, hogy az anyag- gyűjtés az iratok hazai megismertetésén kívül lehetőséget biztosít azok feldolgozásának megkezdésére is. 2009-ben fogalmazódott meg egy konferencia szervezésének ötlete, amelyre végül 2011 őszén került sor Veszprémben, illetve Cseszneken. Ezen a konferencián magyar és szlovák kutatók, levéltárosok, történészek, régészek, művészettörténészek ismertették munkájuk eredményét, s megosztották emlékeiket a hallgatósággal a családdal kapcsolatban álló leszármazottak, egykori alkalmazottak is. Az ezen a konferencián elhangzott előadások tanulmánnyá érlelt változatai kerültek bele ebbe a kötetbe. Nem egybefüggő családtörténet ez, sem a szerzőknek, sem a szerkesztőknek nem volt céljuk annak elkészítése. Sokkal inkább változatos műfajú és tematikájú tanulmányok füzére, amelyeket egymáshoz kapcsol az Esterházy család cseszneki ága, amelynek tagjai valamilyen módon minden tanulmányban főszerepet kapnak. A kötet sokszínűsége a kutatói kérdésfeltevések eltérő irányait, a vizsgálati módszerek sokféleségét tükrözi vissza. 5
