Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély

Bányai Balázs izgalom nélkül a hűsítő vízbe, mivel Imre András gyakran rájuk uszította a gróf kutyáit. A személy­zet és a tisztikar gyermekei gyakran játszottak és sétáltak a parkban, és természetesen ezen keresz­tül vezetett az út a finomságokat rejtő kastélybeli konyhára is. A Mészáros lányok ugyancsak ezen át jártak a falubeli iskolába nap, mint nap.117 A patak és a nyugati, „fehér" kapu közötti területen egyet­len építmény állt, egy kis dombocskán egy faszer­Gelley Andor (?): A tó és nyugati partje 1930-as évek. (Magántulajdon) kezetes, virágokkal befuttatott, padokkal is ellá­tott pergola. Nyári estéken évekig itt játszott egy tárogatós a faluból, aki ezért „borjegyet" kapott, amit a vincellérnél válthatott be. Az itt futó két út mellett virágzó bokrok, és főként lombhullató fák (szil, tölgy, stb.) nyújtottak hol látványosságot, hol árnyékot. A déli oldalon platánok, északabbra szo­morú fűzfák és egy hatalmas nyárfa álltak. Az or­szágút felőli belátást örökzöld sövény akadályozta a kerítés mellett, az északi oldalon lombhullató fák és bokrok sorakoztak a kerítésen belül. Az ülte­téseket azért természetesen úgy hajtották végre, hogy a falubeli katolikus templom tornya a park több pontjáról is látható legyen. Az északi hídtól keletre két jegenyenyár nyúlt az ég felé, ezeken túl főként szilfák takarták a melléképületeket.118 A ká­polna felé tartó út patak felőli oldalát oszlopokra futórózsa kísérte csaknem a kapuig és az út túlol­dalán álló portáig. A patak partjának bemutatásá­hoz ismét a legautentikusabb tanúhoz, Esterházy Lászlónéhoz fordulhatunk: „Képünkön jól látható Baich Mihály: A tó és nyugati partja a templomtoronnyal 1940 körül. (Magántulajdon) 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom