Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Boross István: „Proventus Sylvae Bakony" - Erdőhasználati formák a cseszneki uradalom területén a 18. században
Boross István 5 Veszprém vármegye összeírásai, 2002.140. 6 SNA, Ecsl, I. Muraközy-féle rendezés: fasc. 35. nr. 35. vö.: Jakab, 2012. 66. 7 Vö.: Bartha, 2003. 1571. 8 Galambos, 2009. 101-118. 9 Wahner, 1941. 15. 10 Wallner, 1941. 5-6.; Galambos 2009. 104-107.; Kerner, 2006. 48-50. 11 Saláta, 2009. 19-21. 12 Nemrég került a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár őrizetébe 10 térképszelvény, amelyek a cseszneki uradalom egyes területeit ábrázolják 1779-ből. A térképlapok a következő területekről adnak információt: Csesznek, Szentlászló, Szentkirály, Szombathely, Ácsteszér, Börzse puszta, Nyék puszta, Hajmás puszta, valamint Szentlászló és Szentkirály erdejéről egy külön erdőtérkép is rendelkezésre áll. Ezúton köszönjük meg Karlinszky Balázsnak a térképek megismeréséhez nyújtott segítségét. VÉL J/7a A cseszneki uradalom térképei, 1779. 13 Jakab - Márkusné Vörös, 2008. 22. és Jakab, 2012. 64., 66. 14 Borzavár megtelepülése (Esterházy Nepomuki János, 1761) előtt a község helyén Csesznek határának részét képező erdőterület lehetett, amely már a 17. századi adományozáskor Es- terházy-birtokká vált. (Vö.: Madarász, 1976. 252.) A birtokosztályokban még nem szerepelhetett Lókút (és a hozzá tartozó Pénzeskút puszta) sem, mert Borzavárhoz hasonlóan - nem lévén lakott hely - a megtelepítés (Esterházy IV. Dániel, 1759) előtt a Csesznekhez tartozó erdőterület részét képezte. (Vö.: Madarász, 1976. 250-251.) így Csesznek messze délre nyúló erdőterülete a 18. század első felében délnyugaton Bakonybéllel és Szentgállal, délen Rátóttal, délkeleten Olaszfaluval volt határos, míg a zirci ciszterek birtoka, Akiipuszta a keleti oldal déli részén mélyen beékelődött a cseszneki erdők közé. Veress D. Csaba monográfiájából tudjuk, hogy 1712-1759 között a zirci ciszterek és a cseszneki Esterházyak között folyamatos konfliktushelyzet állt fenn a Lókúti Cser (a későbbi Cseri dűlő) és Akii között fekvő erdő használata és birtoklása miatt. (Vö.: Veress, 1996. 17-19.) Porvára a pápai pálosok az 1730-as években tértek vissza, így Porva szigetként ékelődött az Esterházyak cseszneki birtokai közé (Szentlászló, Csesznek, Borzavár, Szépalma). Borzavár megtelepítése pedig végleg megszüntette Lókút és Csesznek közös határát a század második felében. Ugyanakkor mindkét új település az uradalom része maradt - megerősített határokkal. 15 Dányi-Dávid, 1960. 242-249. Felhasználtam még Veszprém megye történeti helységnévtára vonatkozó adatait és térképét is. (Szaszkóné Sin, 1994.) “Quantum GIS szoftver segítségével készültek a térképek és a számítások, http://www.qgis.org/ 17 Wallner, 1941. 26. 18 Bartha, 2003. 1568. 19SNA, Ecsl, I. Muraközy-féle rendezés: fasc. 44. nr. 3. 20 Lichtneckert, 2009. 141-142. 21 Veszprém vármegye összeírásai, 2002. 22 SNA, Ecsl, I. Muraközy-féle rendezés: fasc. 45. nr. 8. 23 Némi késés érzékelhető az Esterházyak tata-gesztesi uradalmához képest. Vö.: Szabad, 1957. 24-25. 24Ila-Kovacsics, 1964.159. 25Ila-Kovacsics, 1964. 159. 26 SNA, Ecsl, II. Új rendezés: 62.d. föl. 43. A cseszneki tiszttartó intézkedései 1762(?); 62.d. föl 4. Memóriáié 1767.okt.15.; 62.d. föl. 21. A csetényi jobbágyokkal kötött kontraktus é.n. 27 Vö.: SNA, Ecsl, II. Új rendezés: 67.d. nr. 42. föl. 44. 1756-ban a csetényiek többet irtottak, mint sem tartoztak volna. 28 Lichtneckert, 2009. 143-144. 29 Lichtneckert, 2009. 90. 30 Lichtneckert, 2009. 52-53, 205. 31 Lichtneckert, 2007. 206, 213. 32 Magyar, 1993.; Magyar, 2000. 60-62.; Oroszi, 2000. 35.; Bartha, 2003.1568. 33 Magyar, 1993. 155.; Magyar, 2000. 61. 34 Bár a herceg Esterházyak is az osztrák erdőrendtartást használták. Magyar, 2000. 52-53. 35 Ez megfelel az ország más uradalmaiban tapasztalható helyzetnek. Vö.: Magyar, 1993. 149. Az uradalom teljes szervezete igazán a 18. század közepén szilárdult meg. Részletesen lásd az uradalmi igazgatásról Márkusné Vörös Hajnalka tanulmányát a jelen kötetben. 36 Szulovszki az 1762-63-as számadásban, mint modernus administrator elődjének nevezi Vég Györgyöt. 37 SNA, Ecsl, II. Új rendezés: 62.d. föl. 15-18. 1762-1763. évi erdőszámadás 38 Veress, 1996. 19. 39SNA, Ecsl, II. Új rendezés: 67.d. nr. 69. föl. 84.1761-ben az ispánok a zirci pék szekerét, láncát és fejszéjét zálogba elvették, amiért is a sorháznál „bé ittak két forinthig", majd amikor egyezség született az uradalom és a zirci páterek között és métákkal (határjelekkel) bekerítették a földet, a zálogot vissza kellett adni. 40 Lichtneckert, 2009. 141. 41A már említett csetényi Memóriáiéban a községi bírónak feladatul szabták, hogy segítse az erdővigyázót az uraság erdejének megőrzésében. 42 SNA, Ecsl, II. Új rendezés: 76.d. Bakonyi közös erdő birtokigazgatási iratai, 1777-1778. évi számadás 43 SNA, Ecsl, II. Új rendezés: 76.d. Bakonyi közös erdő birtokigazgatási iratai, 1775-1776. évi számadás 44 Jakab, 2012. 62. 45 SNA, Ecsl, I. Muraközy-féle rendezés: fasc. 35. nr. 34. A fiúági örökösök Dániel az idősebb cseszneki ág, Gábor és Ferenc pedig az ifjabb cseszneki ág képviseletében vettek részt az egyezségben. Vö.: Jakab, 2012. 66. 46 Esterházy Mária unokájának, Esterházy Károlynak és Lymburg- Styrum Amáliának fia, mint leányági örökös. 47 Lichtneckert, 2009. 208. 48 SNA, Ecsl, I. Muraközy-féle rendezés: fasc. 35. nr. 15. föl. 16-17. 49 SNA, Ecsl, II. Új rendezés: 67.d. nr. 44. föl. 95. Zelencsik János oszlopi ispán elszámolása, 1750. szept. 14. “Hegyi, 1978.48. 96
