Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Márkusné Vörös Hajnalka: A cseszneki Eszterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 17-18. században
A cseszneki Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 17-18. században telek kisebb-nagyobb részért. Pápa és Csesznek mindenkori földesurai azonban jobban meg tudták védelmezni saját jogaikat, mert a török kor nagyobbik részében mégiscsak a földesúri család valamely tagja parancsnokolt, aki bár ritkán lakott itt, de a környékbeli katonai méltóságokat betöltő rokonok őrködtek a család érdekein.9 A terület birtoklása és az uradalom irányítása a török hódoltság alatt Esterházy Dániel birtokszerzése után 1637 elején összeírták a cseszneki uradalmat, számba vették a lakott jobbágytelkeket megnevezve a telkeket bíró jobbágyokat fiaikkal és állatállományukkal együtt, valamint a pusztatelkeket és azok használóit.10 A megszerzett terület központja Csesznek vára volt, amely hatalmas erdőség közepén épült. A kisebbszerű erődítmény a 16-17. században végvárként funkcionált, de jelentősége Palota, Veszprém és Pápa mellett jelentéktelenek mondható. A cseszneki vár őrségét magyar hajdúk alkották, többek között itt szolgált Wathay Ferenc végvári hadnagy, aki később Konstantinápolyban fogsága éveiben írta siralmas énekeit tartalmazó énekeskönyvét. Az őrségen kívül más lakója kevés volt, legfeljebb kézműves, akik a váralján laktak és gazdálkodtak. A praesidiáriusoknak adóköteles telkük és földjük nem volt, adót még 1720-ban sem fizettek, szolgálatuk fejében az uraság látta el őket. Az összeírás szerint a vár alatti kert és szántóföld művelését a tiszttartó irányította. A várhoz tartozó birtokokon öt lakott település vészelte át a hódoltság időszakát: Szentlászló, Csetény, Sikátor, Réde és Szombathely. A falvak la73 Csesznek vára egy 1686-os metszeten
