Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Jakab Réka: Az Esterházy-család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítése (1636-1747)
Az Esterházy család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítése (1636-1747) 1763-ban hunyt el leszármazottak nélkül, és az eredeti birtokadomány értelmében az örökösök között kölcsönös öröklés állott fenn. A család levéltárában nem maradt fenn a püspök halálát követő birtokosztály, azonban a fentiek értelmében a négy fiú, Imre, Dániel, Gábor és Ferenc örökölték Imre cseszneki javait. Az örökösök közül Esterházy V. Imre (1722- 1792) lovassági tábornok, majd 1777-től Veszprém megyei főispán kötődött leginkább a cseszneki uradalomhoz. Ő kezdte el a rédei kastély építését is. A családi levéltárban fennmaradt számlák és tervrajzok alapján az építkezés kezdete az 1750- es évek végére tehető.62 Ettől kezdve a cseszneki ág központja Réde és az itt található kastély lett. A főispánt, majd Imre nevű fiát is már itt, a rédei családi kápolnában temették el. JEGYZETEK ‘A család idősebb és ifjabb cseszneki ágának genealógiai adatait összefoglalta: Eszterházy, 1901. A fraknói hercegi ág, valamint a grófi ágból származó pápai és tatai ágak több vonatkozásban is gazdag irodalommal rendelkeznek. 2Ila-Kovacsics, 1964. Csesznek 158.; Réde 338-340.; Dornyai, 1927. 224-225, 228-229.; Pákay, 1942. 35.; Esterházy Erzsébet: Cseszneki vár története (kézirat) 1926. VeML XV.2 nr. 41. Az emlitetteknél terjedelmesebb összefoglaló leírások: Fehrentheil, 1928. 23-43.; László-Amberger, 2000. 3 A levéltár egy része Esterházy Ferenc halálát követően 1747- ben tett birtokosztály alkalmával került Pozsonyba. SNA, Ecsl, I. Muraközy-féle rendezés: fasc. 37. nr. 67. Erről részletesebben Id. lejjebb. Az Esterházy család cseszneki ági levéltára történetének rövid összefoglalását Id. Jakab-Markusné, 2008. Eszterházy János az 1869-ben a Századok hasábjain megjelent, Esterházy Ferenc fegyverleltárát közlő írásában szintén a Pozsonyban őrzött levéltárból származó adatokra hivatkozott. Eszterházy, 1869. 4 Horváth, 2010. 361. 5 Palffy, 1995. 89. 6 Az Esterházy család három fő ága Esterházy Ferenc pozsonyi alispán és felesége, Illésházy Zsófia három fiától ered: Miklós gróftól (1583-1645) a fraknói, Dániel bárótól (1585-1654) a cseszneki, Pál bárótól (1587-1645) pedig a zólyomi ág. A család felemelkedésére és az egyes családtagokra lásd: Eszterházy, 1901., Fejes, 1999. 115-160., Hermann, 1999. 7-14. Peter, 1985., Pálffy, 2009. 853-882. 7 SNA, Ecsl, I. Muraközy-féle rendezés: fasc. A nr. 14. 1618. március 23. 8 ma Bakonyszombathely 5 ma Bakonygyirót 10 ma Bakonyszentlászló 11 ma Bakonyszombathely része 12 ma Bakonyszombathely része 13 ma Nagyesztergár külterülete 14 ma Bakonyoszlop 15 ma Bakonyszentkirály 16 ma Réde része 17 ma Bakonyszentlászló külterülete 18 ma Nagyesztergár 19 ma Csatka része 20 Béli, 1999. 76. A királyi adományokról általában Id. Tripartitum, I. rész, 13. cím 21 „ipsorumque heredibus et posteritatibus universis, ea cautela etiam addita, ut in casu defectus seminis alterutrius donatariorum mortem portio deficitum in superstitem vei superstites eo facto devolvatur“. Paria donationalium super arcé et bonis Csesznekiensi (a cseszneki vár és javak adománylevelének másolata). SNA, Ecsl, I. Muraközy-féle rendezés: fasc. 37. nr. 8., 15- 16. Az oklevél szövege fennmaradt a birtokba iktatást elvégző veszprémi káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvében is, a király által írt birtokbaiktató parancsra tett jelentés szövegében. VeML, XII. 1. i. 1638. nr. 13. 22 Tripartitum, I. rész, 17-18. cím 23 A hiteleshelyi jegyzőkönyvben egy helyen tévesen István néven említik. VeML, XII. 1. i. 1638.13. pont 24 Peres, 2009. 68-69. 25 VeML, XV. 2. nr. 1. Pápa, 1637. február 22. Az iratból nem derül ki, hogy eredetileg ki váltotta meg a birtokot. “Személye minden bizonnyal azonos a birtokba iktatókat a várba be nem engedő kapitánnyal. 27További adatok hiányában nem világos, hogy a birtokba iktatás ellen tiltakozó és az inscriptionalis összeget átvevők miért nem azonos személyek. Véleményünk szerint Szántó István örököstársai közé értendők Kutassyék is, Szántó pedig a pénz átvételekor nem volt jelen. 28 VeML, XII. 1. i. 1638. nr. 13. 29 SNA, Ecsl, I. Muraközy-féle rendezés: fasc. 37. nr. 12. A cseszneki javak összeírása, 1637. június 4. Az itt felsorolt birtokok: Szentlászló, Csetény, Sikátor, Réde, Szombathely. Puszták: Kenyéri, Gyirót, Oszlop, Veim, Koromla, Románd, Szentkirály, Vámhegy, Ság. 30 SNA, Ecsl, I. Muraközy-féle rendezés: fasc. 37. nr. 13. Pápa, 1637. június 1. 31 „Arcem quiden ipsam, ob certas considerationes, nonnullaque impedimenta, partes eodem attune inter se se realiter dividere et dividi facéré distulissent'.' Uo. A későbbi felosztásra vonatkozó iratot nem találtunk. 32 A felsorolás is alátámasztja, hogy ebben az időszakban a vár alatti területen nem volt jobbágytelepülés, az csak a 18. században kezdett betelepülni. Addig ún. preesidiáriusok, várkatonák lakták. 33 Eszterházy, 1901.197. 34 SNA, Ecsl, I. Muraközy-féle rendezés: fasc. 37. nr. 8., 15-16. Paria fassionalium consortis Joannis Lengyel super venditione possessionis suae in Csesznek. 1643. július 19. 67
