Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Jakab Réka: Az Esterházy-család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítése (1636-1747)

Az Esterházy család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítése (1636-1747) A csesznekiek legnagyobb birtokpere 1732- ben az Esterházyak pápai ágával szemben Bakonytamási és Pápateszér ügyében folyt, amely megegyezéssel zárult.51 Esterházy Ferenc további kisebb jelentőségű pert folytatott a veszprémi káptalannal rátóti és a Nádasdyakkal csetényi birtokok ügyében. Ferenc hivatalt is viselt, Fejér megyei főispán volt. A cseszneki uradalmi levéltárban nem ma­radt említésre méltó mennyiségű, erre a tevé­kenységére vonatkozó irat. A család zólyomi ági levéltárában fennmaradt személyes iratai közt köl- csönügyeit dokumentáló nyugták, elismervények, kötelezvények is találhatók. Közülük két összeget emelünk ki. 1734. március 10-én kelt kötelezvénye Beniczki Sándor özvegye, Komáromi Éva számára A negyedik generáció és a negyedik birtokosztály 1746. december 30-án elhunyt Esterházy Fe­renc. Mivel Ferencnek sem felesége, sem gyer­mekei nem voltak, az ún. öregebbik cseszneki ág apja testvére, Mihály (1629-1693) leszármazotta- ival folytatódott. Ferenc javainak, így a cseszneki uradalomhoz tartozó birtokoknak öröklése és fel­osztása is az oldalági örökösök között történt. A családtagok 1747-ben több egyezségben részle­tesen megállapodtak a javak felosztásáról. A teljes állományon Ferenc lánytestvérének, Máriának le­származottai, valamint apja fiútestvéreinek egye­nes ági leszármazottai osztoztak. így: Mihály ágán unokáinak, II. Jánosnak és Ádámnak két-két fia: V. Esterházy Dániel (1585-1654) [I.] JÁNOS (1625-1692) [I.] FERENC MÁRIA (1670-1746) (1694—?) ZSIGMOND (1626-1691) PÉTER (1653-1741) MIHÁLY IMRE (1629-1686) (1638—?) [III.] DÁNIEL LÁSZLÓ (1660-1715) (166...?—174...?) JÁNOS [III.] IMRE [II.] JÁNOS (1689-1763) (1691-1744) nyitrai püspök ooBerényi Borbála ÁDÁM (1702-174...?) ooBerényi Erzsébet [V.] IMRE [IV.] DÁNIEL GÁBOR [III.] FERENC (1722-1792) (1723-1759?) (1732-1780) (1743-1792) Az 1747. évi birtokosztályban részt vevő családtagok a tőle felvett 3000 forintról. 1739-ben a veszprémi piaristák alapítványi tőkéjéből vett fel 6000 forint értékű kölcsönt évi két alkalommal történő kamat- törlesztés vállalásával.52 Az iratok közt fennmaradt egy, az 1714/15-ös országgyűlés törvénycikkelye­it tartalmazó kötet is, amelyet szemmel láthatóan forgatott és jegyzetelt. Tájékozódási szándékát, speciális érdeklődését mutatja két, metszetekkel illusztrált katonai kézikönyv is, amely várak vé­delmi rendszerének mérnöki leírását, metszetes illusztrálását tartalmazza.53 Imre és Dániel, illetve Gábor és III. Ferenc, akiket kiskorúságuk miatt anyjuk: Berényi Bora, illetve Berényi Erzsébet képviselt. Zsigmond ágán fiától, Pétertől származó unokája, III. Imre nyitrai püspök örökölt, aki az örökösök közül egyedül volt nagy­korú Ferenc halálakor. A cseszneki vár birtokait 1747 folyamán újra összeírták. Mivel ezek természetesen csak a fiú­ági leszármazottakat illették, Mária fia, János nem örökölt. A teljes jószág felét a birtokszerző Ester­házy Dániel egyetlen éló dédunokája, Imre nyitrai 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom