Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Jakab Réka: Az Esterházy-család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítése (1636-1747)
Jakab Réka 27-én, amelynek bizonyos részei vonatkozásában többen ellentmondtak, így Széplaki Botka Ferenc, a pannonhalmi főapát és Esterházy Pál.41 Az adományozás után a négy Esterházy-fívér - apjuktól származó teljes örökségükkel együtt - 1655. július 1-én megosztoztak a javakon és birtokosztályt tettek a pozsonyi káptalan előtt.42 A cseszneki várat és a hozzá tartozó teljes birtokállományt Esterházy János (1625-1692)43 örökölte a cseszneki kapitányi címmel együtt. A családi levéltárban fennmaradt iratok alapján ő tekinthető a cseszneki uradalom fejének, aki a birtok ügyeit is intézte.44 Az iratok szerint a cseszneki uradalom Esterházy János idején csak néhány kisebb birtokkal és kölcsön fejében szerzett zálogbirtokokkal gyarapodott.45 Halála után özvegye, Ocskay Magdolna és gyermekei, Esterházy I. Ferenc (1670-1746) és Esterházy Mária (sz. 1694) a győri káptalan előtt szerződést kötöttek és megegyeztek az örökség felosztásában. Eszerint János ingóságainak, készpénzének és ruháinak egyötödét Mária kapta. Ezek közül kivételt képeztek János fegyverei és lószerszámai, amelyek csak Ferencet illették.46 Mária kapott továbbá két lóra való szerszámot és két zablát. Úgy rendelkeztek, hogy mindaz, amit Ocskay Magdolna Ferencnek és Máriának kiházasítás vagy más célból adott, maradjanak érintetlenül, azaz ne képezzék osztály részét. A Spaczai családtól szerzett sárfői (Nyitra megye) jószágot minden tartozékával együtt Ferenc kapta azzal a feltétellel, hogy fiúági örököseinek kihalása esetén a jószág fele a lányörököseire, fele pedig testvérére, Máriára száll. Az ugyancsak Sárfőn lévő Palásty birtok felét Ocskay Magdolna, felét pedig Ferenc és Mária közösen kapták. Mindazokat a javakat, amelyek a mindkét nembéli örökösöket illették, továbbá mindazokat, amelyeket Esterházy János és felesége házasságuk alatt szereztek, akár örökösen, akár zálogban, az cequisitionalis levelek continentlája szerint a három szerződő fél között úgy osztották meg, hogy amely levelekben Ocskay Magdolna szerepel, azoknak a birtokoknak fele őt, fele pedig a két gyermeket illesse. Amely örökös jószágok leveleiben az ő neve nincs benne, azokból rész sem illeti meg őt. A zálogos jószágokból, akkor is, ha az ő neve is szerepel, csak egy rész illeti, a többi rész a gyermekei közt oszlik meg egyenlőképpen. Ha a későbbiekben még előkerülne olyan levél, amely Máriát, mint leányágat illeti, a benne foglaltakhoz való joga ezzel a szerződéssel ne szűnjön meg. Mária a zólyomi ágba tartozó Esterházy István (1681-1714) felesége volt.47 A cseszneki és más javakban bírt részeit Ferenc 4000 forint értékben megváltotta. A leánynegyed (quartalitium) fejében Ferenc a győri belvárosban található kis házacskát és a Győrszigeten lévő halastavas kertet adta Máriának. De a szigeten lévő örökös kert a rajta lévő épülettel együtt teljes egészében Ferencé maradt. Ocskay Magdolna lakóhelyül a galántai kastélyt kapta, hitbéréért és özvegyi jussa fejében a férjével együtt szerzett, így fele részben őt illető ácsi rész jószágot és Tamási falut kapta. Mivel ez nem tette ki a hitbér összegét és az özvegyi részt, Ferenc átengedte még neki a cseszneki jószágban lévő Szentmihály falut is. Megállapodtak abban, hogy Esterházy János hátramaradt adósságainak felét Ferenc, másik felét Mária és anyjuk közösen fogják viselni. Ugyanilyen arányban osztoztak János követelésein is. Esterházy János Győrben található rezidenciális házát Ferenc kapta. A felsoroltak mellett további jószágok is voltak még, amelyeket később kívántak megosztani.48 A család cseszneki javai tehát öröklés és megváltás után Ferenc birtokába kerültek. Esterházy I. Ferenc,49 akit Bakonyi előnévvel is illettek, 1691-től Fejér megye főispáni címét is viselte. Apja halála után ő örökölte a cseszneki kapitányi címet, és mint láthattuk, apja fegyvergyűjteményét is. Tőle eltérően azonban ő már nem katonáskodott. A török kiűzésével és a végvárrendszer felszámolásával összefüggésben elkezdődhetett a cseszneki birtokok valóságos, gazdálkodó uradalommá szervezése (erről külön tanulmány szól), amely Ferenc idejére tehető, aki Galánta és Győr mellett általában Cseszneken tartózkodott. Ezt az ő korából a levéltárban fennmaradt irattípusok is tükrözik: birtokok igazgatásával és a gazdálkodással kapcsolatos iratok, birtok- ésjószágösz- szeírások. Különösen megszaporodtak a környező birtokosokkal folytatott határvitákból keletkezett perek és az azok során lefolytatott határjárások és egyéb tanúkihallgatások. Ferenc idejére esik a cseszneki javak török időkben történt adományozása hatására és a háborús időszakban a szomszédos birtokosok rovására keletkezett birtoksérelmek tisztázása. A harmincas években a veszprémi sedria előtt több birtok- és határper is folyt, amelyekben Esterházy Ferenc, mint felperes és mint alperes is egyaránt szerepelt. 1731-1735 között többször is perben állt Sajghó Benedek pannonhalmi főapáttal Szentmártonhoz és Bakonybélhez tartozó településeken található birtokrészek ügyében. Általában a birtokok pontos határa, elbirtoklása volt a per tárgya, de előfordult hatalmaskodás és károkozás is.50 64
