Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Jakab Réka: Az Esterházy-család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítése (1636-1747)
Az Esterházy család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítése (1636-1747) váltásért 1637-ben lefizetett 3200 fortintot, tehát akkori értéke 4800 forint körül lehetett.35 Feltűnő, hogy Dániel csaknem ezzel egy időben vette meg a másik testvér, Lengyel Boldizsár részét is 1066 forintért, azaz akkora összegért, amennyit a zálogból való megváltásért az annak idején fizetett érte. Boldizsárnak ekkor még nem voltak gyermekei, így fiai sem, akik majd örökölhetnék a birtokrészt. Bár a győri káptalan előtt tett bevallásában megemlítette, hogy a cseszneki javakat közösen kapta Esterházy Dániellel, akivel egymásnak kölcsönös örökösei voltak, Dániel mégis meg kellett váltsa a birtokot, hiszen Boldizsár még életben volt.36 A két birtokrész megváltási összege közti különbség magyarázata - véleményünk szerint - éppen abban áll, hogy az egyik egykori adományos fél már halott, a másik pedig még életben volt a megváltáskor. Az előbbi esetben az örökösök rákényszerültek birtokuk eladására, melynek a teljes árát kérték, míg a második esetben Dánielnek csak az egykori zálogérték Boldizsárra eső részét kellett megváltania. Esterházy Dániel tehát 1643-tól Csesznek és a hozzá tartozó birtokok egyetlen tulajdonosává lett. A várban állandó őrséget tartott és egyedüliként viselte az örökös grófi címet (comes perpetui Csesznek), amelyet később leszármazottai is örököltek és viseltek. Dániel (majd örökösei is) az adomány részét nem képező, de a birtokok közelében fekvő további birtokrészekkel gyarapította a cseszneki uradalmat. Vásárlással szerezte meg a rédei birtokrésze mellett fekvő nemesi birtokot. A forrásokban Nemesréde néven azonosított, pusztává vált rész korábban a Hagymásy család birtokában volt. Hagymásy Bálint a saját részét 1643-ban még a három adományosnak, illetve örököseiknek, így Esterházy Dánielnek, Lengyel Boldizsárnak és Lengyel János özvegyének, Giczy Zsuzsannának adta el.37 A birtokosztályban említett peres jobbágytelkek sorsára vonatkozó adatok általunk nem ismertek, azonban a veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltárában fennmaradt 1651-ben kelt birtokba iktató parancs szerint Pálffy Pál nádor arra utasítja a káptalant, hogy Esterházy Dánielt iktassa be Nemesréde puszta birtokába. Az oklevél szerint Esterházy az elpusztult településrészt Hagymásy Andrástól vásárolta meg az ott található elpusztult udvarház kivételével, amelyet Hagymásy újra kívánt építeni.38 A család másik tagja kezében lévő birtokrészt két évvel később szerezte meg Esterházy Dániel, amikor Halasy István özvegye, Hagymásy Erzsébet itteni javait 200 forintért eladta neki.39 Az 1636-os birtokadományban szereplő Réde jobbágyfalu mellett elterülő nemesi birtok jogállása ezzel megváltozott és a faluhoz csatoló- dott, így a későbbiekben már a források sem mindig különböztetik meg a két részt. Ezáltal lényegében lezárult a cseszneki uradalom kialakulása. Dániel, aki nem lakott Cseszneken, többnyire inkább Semptén tartózkodott, 1654-ben halt meg. Hét fia és egy lánya született. Közülük Tamás és Gáspár még apjuk életében, 1652-ben elesett a vezekényi csatában, György esztergomi prépostként halt meg fiatalon. A cseszneki birtokot I. János (1625-1692), Zsigmond (1626-1691), Mihály (1629-1686) és I. Imre (sz. 1638) örökölte. Az adomány birtokába lépő örökösök általában igyekeztek a birtokban szerzett jogaikat az uralkodóval megerősíttetni úgy, hogy a birtokra új adományt kértek. Ezzel az uralkodó voltaképpen megerősítette őket tulajdonjogukban. A második-harmadik generáció, a második-harmadik birtokosztály A négy Esterházy fiú apjuk halálát követően III. Ferdinándtól új adománylevelet kért. Az 1655. május 24-én kelt oklevélben az uralkodó szabályos adományt tett, amellyel a cseszneki javakban fekvő királyi jogát mintegy nekik adományozta. Az oklevél nem hivatkozik arra, hogy a birtok már korábban a család tulajdonában volt.40 A birtokba az örökösöket is szabályosan bevezették. A birtokba iktatást a veszprémi káptalan végezte május 1655. június 24-én Dániel fiai új adománylevelet kaptak Csesznek birtokára III. Ferdinándtól Esterházy Dániel örökösei _______________1________________ 1 [I.] JÁNOS ZSIGMOND I MIHÁLY 1 IMRE (1625-1692) (1626-1691) (1629-1686) (1638-?) 63
