Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Jakab Réka: Az Esterházy-család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítése (1636-1747)
Jakab Réka V , * * ^ V 4. ' *4 Az Esterházy család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítése (1636-1747) Az Esterházy család évszázadok során kialakult különböző ágai közül a cseszneki ág történetének kutatása mindmáig váratott magára. Ellentétben a Miklós (1583-1645) nádortól származó fraknói ággal, a család ezen részéről és birtokaik történetéről egyetlen monográfia, vagy átfogó jellegű tudományos munka sem látott napvilágot.1 Ilyenek hiányában egymás pontatlan adatait jellemzően kritika nélkül átvevő internetes szócikkek állnak csupán rendelkezésre. A család ezen ágának birtokába tartozó települések történeti összefoglalói általában említést tesznek az 1636-ban kelt, Csesznek várára és birtokaira vonatkozó királyi adománylevélről, de a család későbbi birtoklására vonatkozóan csak szórványos adatokat tartalmaznak.2 kisebb részben tartalmaz a birtokos családtagok személyes életére vonatkozó, illetve családi birtokjogi adatokat. A cseszneki uradalomhoz tartozó birtokok megszerzése, felosztása és öröklése történetének rekonstruáláshoz szükség van a különböző hiteleshelyi, vármegyei törvényszéki iratok és a család egyéb ágai levéltári iratainak az áttekintésére is. Ajelenleg ismert cseszneki ági levéltár azonban csak a 18. század végéig bezárólag tartalmaz iratokat. A családi levéltár 19-20. századi iratainak sorsát, lelőhelyét jelenleg nem ismerjük. Az alábbiakban a cseszneki uradalom első bő száz évének, a család első négy generációjának birtoktörténetét kívánjuk ismertetni négy birtokosztály részletes vizsgálatával. Az Esterházy család fő ágai Esterházy Ferenc oolllésházy Zsófia pozsonyi alispán 1 MIKLÓS DÁ> JIEL PÁL (1583-1645) (1585-1654) (1587-1645) fraknói ág cseszneki ág zólyomi ág A család cseszneki ágának történetére, valamint az uradalomhoz tartozó birtokok igazgatására, gazdálkodására, a rajtuk élő népesség életére vonatkozó adatok feldolgozásának elmaradásában minden bizonnyal döntő tényező volt, hogy a család levéltára Pozsonyba került.3 A családi levéltár, amely elsősorban a dunántúli birtokokra vonatkozó iratanyagot tartalmaz, nem került a szlovák történetírás homlokterébe, ugyanakkor kikerült a magyar történetírás látóköréből is. A Veszprém Megyei Levéltár munkatársai által feltárt és jegyzékeit pozsonyi levéltári iratanyag túlnyomó része a cseszneki uradalom birtokainak igazgatására és gazdálkodására vonatkozik. Csak A birtok megszerzése és első felosztása Csesznek várát Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején az országos méltóságokat is betöltő Garai család tagjai bírták. Már ekkor a vár tartozéka volt a későbbi uradalom legtöbb birtoka. A Garai család 1481-ben bekövetkezett kihalásakor Veszprém megyei birtokaikat, így Cseszneket is a Szapolyai család szerezte meg.4 A mohácsi vész után a vár Enyingi Török Bálint kezébe került, majd királyi vár lett, melyet az uralkodó zálogba adott. A vár egyben a kiépült végvárrendszer részeként a győri főkapitány igazgatása alatt állt.5 59
